Exkluzív: nagy bejelentést tett Laurent Comas, a Pajzos Tokaj birtokigazgatója
Az Országos Borversenyen aratott siker kapcsán ültünk le beszélgetni a Pajzos Tokaj birtokigazgatójával, ám menet közben meglepő fordulatot vett az interjú.
VINCE: Magyarország legrégebbi borversenyén, az Országos Borversenyen (OBV) 2022-ben a Pajzos Tokaj lett a legeredményesebb borászat 3 nagy aranyéremmel és 2 aranyéremmel. Csúcsra ért az éppen idén 30 éves pincészet?
Kellő alázattal, de szerintem mondhatjuk, hogy igen. Magyarországon ez az egyik csúcs, amit csak következetes és tudatos munkával lehet elérni. Eddig nem mi kaptuk meg a legeredményesebbnek járó vándordíjat, de évek óta ott vagyunk a közvetlen élmezőnyben, ez a mostani siker a folyamatos jó teljesítmény megkoronázása. Külön öröm, hogy egy nagy aranyérmet és egy aranyérmet a kiskereskedelemben kapható boraink hoztak el, amiket 2021 előtt Megyer név alatt hoztunk volna forgalomba, csak aztán ezt a márkát megszüntettük. Ez azt jelenti, hogy a nem prémium árkategóriában is meg tudjuk tisztelni a fogyasztót azzal, hogy kiváló minőséget adunk neki. Ez nagy büszkeséggel tölt el.
2014-ben, amikor átvetted a birtokigazgatói megbízatást, nem a legfényesebb korszakát élte a Pajzos. Gondoltad volna, hogy 2022-ben ilyen sikerekről fogunk beszélgetni?
Amikor megkaptuk az értesítést az OBV címéről, egyből bevillant egy emlék. Naár Ferenc borászunk kicsivel utánam, 2015 februárjában érkezett hozzánk. Első beszélgetéseink egyikén elmondtam neki, az a célunk, hogy egy napon mi legyünk a legjobbak. Emlékszem, nem mondott semmit, de láttam a szemén, hogy őrültnek tart. Most, amikor a vándordíjat vittem Sárospatakra és pezsgőt bontottunk, elmondta, hogy neki is eszébe jutott ez a pillanat. Időben egyébként nem gondolkodtam, ez egyfajta ambíció volt, ami meghatározza, milyen szellemben végezzük a munkát. Amikor a sportoló kimegy a pályára, ő is győzni akar. Ha nem így tenne, nem is kellene felkelnie. Fontos egyébként az is, hogy a szőlészünk, Espák Pál is hosszú ideje velünk van, a stabilitás nélkül szerintem nem tartanánk most itt.
VINCE: Voltak egyéb célok is, amiket anno kitűztél?
Folyamatosan tűztem ki a célokat, mindig mondták is nekem, hogy nem tudok örülni a sikernek, mert már a következő feladaton gondolkodom.
MOST ÉPPEN EGY ÚJABB BORÁSZAT ÉPÍTÉSÉT TERVEZZÜK A PAJZOS DŰLŐ ALJÁBAN, DE EZEN KÍVÜL IS VAN TENNIVALÓ BŐVEN.
Az is egy feladat, hogy éveken keresztül ott maradjunk a csúcson, nem elég egyszer felmászni oda. Ez a mostani egy fontos elismerés, azt mutatja, hogy jó az irány, de az úton nem szabad megállni. Szerintem, ha együtt marad a csapat, ez teljesülni fog – immár az új birtokigazgatóval.
VINCE: Új birtokigazgatóval? Ezt hogy érted?
Idén júliusban bejelentettem a cégnél, hogy átadom a helyem, szeptemberben már kezdett az utódom, két hónapig még segítem a munkáját, aztán október 31-én az én megbízatásom lejárt.
VINCE: Ez is abba a sorba illik, hogy te a sikereknél már az újabb kihíváson töröd a fejed? Úgy érzed, a Pajzossal mindent elértél?
Én a váltásról már azelőtt döntöttem, hogy az eredmények nyilvánosságra kerültek. Lehet, hogy éppen így kellett történnie, a díjjal lezárult egy szakasz. Nagyon sok izgalmas feladat áll még a Pajzos előtt, imádom Tokajt, kötődöm a céghez, a csapat is összeállt. Fájó, egyszersmind nyugodt szívvel hagyom itt a borászatot. Ha most még egy évet maradtam volna, akkor szerintem már soha nem mozdulok. Amivel egyébként szintén boldog lennék, csak akkor nem tudok mást kipróbálni. 25 éves sem voltam, amikor eljöttem otthonról, Franciaországból, felnőttként nem dolgoztam és nem éltem ott egyetlen percet sem. Ezért úgy döntöttem, visszamegyek Provence-ba, ahol egy hálózat akkreditált szakértőjeként kis- és középvállalkozásoknak fogok segíteni az átszervezésben.
VINCE: Gondolom nem véletlen Provence, hiszen így nem szakadsz el a bortól.
Egyáltalán nem biztos, hogy a partnereim között lesz pincészet. Persze mivel a cég csapatában kevés az olyan élelmiszeripari szakértő, mint én, elképzelhető, hogy előbb-utóbb lesz dolgom a borral. És egyébként tervben van, hogy a szakértői munka mellett nyitok egy borkereskedést is.
VINCE: Az utódodat a Pajzosnál te választottad ki?
Egy éve szóltam a tulajdonosoknak, hogy úgy érzem, pályán van a birtok és én kipróbálnék valami mást. Az utódomat én választottam ki és mint mondtam, két hónapig még együtt dolgozunk, hogy zökkenőmentes legyen az átadás. A kilenc év alatt mindig igyekeztem úgy dolgozni, hogy a Pajzosnak a lehető legjobb legyen.
A REAL MADRID FUTBALLCSAPATÁT SZOKTAM HASONLATKÉNT HOZNI.
Tizennégyszer nyerték meg a Európa legrangosabb kupáját, a Bajnokok Ligáját, de a győztes játékosokra, edzőkre nem feltétlenül emlékszünk. Maga az intézmény, vagyis a Real Madrid volt mindig a lényeg. Nálunk ez az intézmény a Pajzos. Most jó a csapat, a jelek szerint az edző se volt rossz, de egy másik edzővel is fog tudni nyerni.
VINCE: Mennyit változott az ott töltött 9 év alatt a Tokaji borvidék?
A borok minősége évről évre vitathatatlanul fejlődik, a borvidék viszont sajnos nemhogy az elmúlt 9, de az elmúlt 25 évben sem tudta megszervezni magát. Nincs egy stratégia, egy közös irány és nincs együttműködés. Ebben nem látok előrelépést.
VINCE: Az okát tudod?
Tokaj kétségtelenül a legismertebb magyar borvidék, a világon is jegyzett – Kelet-Közép-Európából egyedüliként. Talán éppen ezért azt gondoltuk, világhírűek vagyunk és ez önmagában elég, az emberek majd jönnek és isszák a bort. A mai világban ez már nem működik. Másrészt Tokaj mindig a magyarok figyelmének középpontjában van, már-már politikai ügyként tekintenek rá, ezért az illetékesek mintha nem mernének drasztikus döntéseket hozni. Így viszont sajnos minden újabb év elvesztegetett idő, pedig előbb-utóbb meg kell lépni bizonyos dolgokat. A harmadik, hogy el kéne fogadni: a szőlészethez és a borászathoz értünk, a marketinghez nem. Tervezés, stratégia, kommunikáció – erre bizony költeni kell, még akkor is, ha csak később térül meg. És hát a közösség és főleg a közösségi tudat erősítése sem egyszerű feladat azok után, hogy a közös nem olyan régen még valami felülről ránk erőszakolt szükséges rosszat jelentett.
VINCE: Ha kapnál pénzt, paripát és egész Tokaj mögéd állna, hogyan fognál hozzá az újjászervezéséhez?
Tokaj-Hegyalján jól láthatóan túltermelés van: a borok ára inkább csökken, a 2020-as zöldszüreti támogatásnál, vagyis amikor a zölden földre dobott fürtökért fizettek, a legtöbb igénylés erről a borvidékről érkezett. Először is egyensúlyba kellene tehát hozni a keresletet és a kínálatot. Többet eladni nem lehet másképp, mint hogy létrehozunk egy marketing alapot. Minden megtermelt kiló szőlő vagy liter bor után kellene fizetni, amiből aztán egy felkért szakembergárda, az általunk meghatározott irány szerint, marketingstratégiát dolgoz ki és hajt végre. Nyilván eltelik majd 5-10 év, mire lesz belőle valami, addig a másik oldalon is be kell avatkozni, vagyis a termelést vissza kell fogni.
AHOGY A VILÁGON MINDENHOL, TOKAJBAN IS KI KELL ALAKÍTANI EGY HÁROM SZINTES KLASSZIFIKÁCIÓT.
Minden szinten szőlészeti (például terméshozam-korlát), borászati (például hordós érlelés) és csomagolási előírásokkal. Ezek meghatározzák, egyúttal átláthatóbbá, érthetőbbé teszik a bor minőségét a fogyasztó számára. Ez önmagában csökkentené a mennyiséget és segítené az árazást. Persze teljesen nem oldaná meg a gondokat, így talán kivágási támogatáson is el lehetne gondolkodni mellette. Szerintem vannak olyanok Tokajban, akik szívük szerint már felhagynának a szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. Majd újra telepítünk, ha emelkedett a bor ára, és nem győzzük kiszolgálni a vevőket.
VINCE: Ha megkapnád az előbb említett lehetőséget Tokaj rendbetételére, átgondolnád, hogy esetleg mégis maradj?
Át, egészen biztosan!
Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: Pajzos Tokaj / Szmodits Balázs