Tokajban a hitelességet és az eleganciát kellene divatba hozni – interjú Demeter Zoltánnal

2022. december 01.

Jelentős gondolkodásmód-változást hozhat Tokajban, ha átmegy Demeter Zoltán új tokaji pezsgő termékleírása a hegyközségi tanácsnál. Miért ez a kérlelhetetlen szigor és szerinte mellé fog-e állni a többség – erről beszélgettünk a borásszal.

Demeter Zoltán tokaji borász főszereplője az egy évtizede elindult hazai pezsgőforradalomnak. 2010-ben írta meg a Borászok 12 pontját, ebben többek között arra kérte a mindenkori kormányt, próbáljon változtatni a magyar borágazat adminisztrációs környezetén – ameddig még van értelme. Az egyik javaslatában a pezsgőkészítés jövedéki terhének megváltoztatását javasolta. Ez a tétel elsősorban a kisüzemi pezsgőkészítést sújtotta. Több tízmillió forintot kellett letétbe helyezni a pezsgőkészítés lehetőségéért, ezt a kisebb termelők nem engedhették meg maguknak. Demeter Zoltán indítványa meghallgatásra talált, 2013. január 1-től lehetővé vált, hogy pincék „saját előállítású szőlőborukból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő és azt tárolják, raktározzák külön erre vonatkozó engedély és további jövedéki biztosíték nyújtása nélkül”.

A tokaji borász azóta élharcosa a minőségi hazai pezsgőtermelésnek. Nem meglepő, hogy dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke őt kérte fel, egy évtized tapasztalatait összegezve tegyen javaslatot, írja meg a tokaji pezsgő új termékleírását. Az írás elkészült, a tanács hamarosan tárgyalja. Hogy átmegy-e a borvidék szereplőinél, az még nagy kérdés. Nem utolsó sorban azért, mert igen szigorú kritériumrendszert állít fel. Erről beszélgettünk az alkotóval, Demeter Zoltánnal.

tokaji pezsgő, palackok fejjel lefelé, bennük sárga és rózsaszín folyadék
Fotó: Demeter Zoltán Pincészet

Champagne-i szigor

VINCE: A tokaji pezsgő termékleírás tervezetében felállított kritériumrendszered feltűnően összecseng a champagne-ival. Az egy tőkéről leszüretelhető maximális szőlőmennyiség, a szőlőbogyó préselhetőségének foka (lékinyerés) szinte számra megegyezik. A véletlen műve a hasonlóság?

DEMETER ZOLTÁN: Nem kellett tanulmányoznom előtte a champagne-i termékleírást. Arra például anélkül is rájöttünk már a 2000-es évek elején, hogy a tokaji bor jelenlegi termékleírásában is szereplő hektáronkénti 140 mázsa szőlő sok és hogy a hozamkorlátozás létfontosságú. Ez a tőkénkénti 3-4 kilogramm mennyiség szakmailag nem megindokolható. Olyan hatások lépnek fel, melyek nem eredményezhetnek minőséget. Ennyi szőlő egy tőkén gyakorlatilag be sem érik. Szóval elsősorban a 30 év alatt szerzett tapasztalataim, organikus fejlődésem következtetéseit gyűjtöttem bele a pezsgő termékleírásába. Ennek egyik része a tőketerhelés is. Ugyanakkor a champagne-i receptúrától eltérően a tőketerhelés mellett én egy megoldást is javaslok az érettség elérése érdekében. Ez a furmintnál különösen fontos.

VINCE: Hogy értsük a számokat! Ahogy említed, aki egy hektáron nem termel 140 mázsánál több szőlőt, az az abból készített borára, pezsgőjére ráírhatja a tokaji szót. Ez tőkénként maximum 3-4 kilogrammot jelent, te ezt vinnéd le a pezsgőnél 1,2 kilogrammra. Az ominózus 140 mázsás felső korlátot a minőségre törekvő borászok a csendes boroknál is évek óta szeretnék lejjebb vitetni, sikertelenül. Miért gondolod, hogy a pezsgőnél ez át tud menni?

DEMETER ZOLTÁN: Tokaj település borászati küldötteként én egész Tokajjal kapcsolatban el szoktam mondani a hegyközségi tanácsban, hogy hiteltelenné teszi a márkanevet a 140 mázsa. Az elnöktől én most a pezsgő termékleírására kaptam felkérést. Kíváncsian várom a reakciókat. Talán a pezsgő jelenlegi, még nem túl fontos státusza miatt könnyebben fogadják el ezt a fajta feszességet, mint tennék a csendes tokaji boroknál. De a javaslatból nyugodtan átemelhet a tanács részleteket az egyéb tokaji kategóriák szabályozásába.

fekete-fehér kör alakú műanyag, rajta felirat
Fotó: Demeter Zoltán Pincészet

A tokaji pezsgő termelői hitelességét a közösségi feldolgozóból nem lehet megteremteni

VINCE: A hozamkorlátozás mellett szintén szigorú rosta, hogy csak saját telephelyen, birtokon lehetne tokajinak nevezett pezsgőt előállítani. Kizárnád tehát belőle a három nemrég épült közösségi feldolgozót, ahova most bárki beviheti a szőlőjét, hogy az ottani technológia és szakértői gárda segítségével pezsgőt készítsen. Miért veszed el ezt a lehetőséget?

DEMETER ZOLTÁN: Ha nem mondjuk ki valamiről, hogy nincs rendben, a végén elhisszük, hogy rendben van. Főleg igaz ez akkor, ha sokszor mondjuk, hogy rendben van. Ezzel a javaslatommal én kimondom, hogy több dolog nincsen rendben a tokaji szabályozásával.

Nincs rendben a 140 mázsa és nincs rendben, hogy a közösségi feldolgozó segítségével vállalkozó szellemű „borászok” akár úgy is tudnak tokaji bort készíteni, hogy be sem teszik a lábukat a borvidékre.

Természetesen a nagyrabecsülés jár a lassan tokajivá váló lelkes befektető külsősöknek, akik már hosszú ideje meghatározói a borvidék megítélésének. Amikor azt mondom, vigyük le a tőketerhelést 1,2 kilogrammra, az nem csak a pezsgőről szól, hanem általában arról, szerintem hogyan kellene működnie Tokajnak. Az egész borvidéki minőségi termelés kereteit is próbálnám megrajzolni ezzel. A hitelesség pedig egy sikeres borvidéki működés alapfeltétele. A hitelesség hiánya nem csak a mi életünk kockázata.

10 százalék

VINCE: Becslésed szerint a 2022-ben elkészített tokaji pezsgők hány százaléka viselhetné a „tokaji” feliratot, ha a javaslatod változatlan formában átmenne?

DEMETER ZOLTÁN: A javaslatom alapján a mai tokaji pezsgők 10 százalékára lehetne ráírni a tokaji eredetnevet. Fontos tisztázni, ez nem azt jelenti, hogy a többiek a jövőben ne készítsenek pezsgőt. Ha teljesítik a feltételeket, a Tokaji névhasználat lehetősége a Tokaji Borbíráló Bizottság ítéletének függvényében megteremtődik. Ha pedig nem vállalják a kritériumokat, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott zempléni pezsgőként továbbra is forgalomba hozhatnák a boraikat. Ahogy én is teszem a rozé pezsgőm esetében, hiszen abban cabernet franc-t, vagyis a tokaji megnevezésű bor készítéséhez nem engedélyezett fajtát használok. Tudomásul kell venni, annyira nagy hátránnyal vágunk neki a versenynek, hogy nem tehetünk mindenkit boldoggá. Az elmúlt 30 évben a tokaji csodát nem sikerült se belföldön, se külföldön az őt megillető helyzetbe hozni. A borminőség adott, az elismerés viszont hiányzik, és ez az ellentmondás egyre feszítőbb. Alapigény tehát egy hiteles rendszer felállítása. Legalább egy produktummal mutassuk meg – első sorban magunknak –, hogy így is tudunk működni.

borospalack fehér címkéje közelről
A rozé pezsgőre nem lehet ráírni a tokaji nevet
Fotó: Demeter Zoltán Pincészet

A tokaji pezsgő, mint a jövő záloga

VINCE: Saját bevallásod szerint a tokaji pezsgőt előállító pincészetek 90 százaléknak készülsz a tyúkszemére lépni. A pezsgő nagy divat és a tokaji név azért még jelent valamit. Miért vágnák hát le önként az aranytojást tojó tyúkot?

DEMETER ZOLTÁN: Most divat és keresik, de ha így marad minden, akkor pár év alatt lejáratódik és megszűnik a névhez feltételezett minőség és hitelesség. Tokaj ezt az utat járja be éppen a boltokban kapható 990 forintos tokaji szamorodnival, a 4000 forintos tokaji aszúval és a 300 forintos tokaji száraz borral. Kis idő múlva majd jön az 1500 forintos tokaji pezsgő – már most itt van közöttünk a 2200 forintos. Látjuk, hogy ez hova vezet és valószínűleg ezt nem szeretné senki, aki felelősséget érez Tokaj jövőjéért. Jövőképet csak tudatos szigorítással és az ebből megteremtődő hitelességgel lehet építeni.

VINCE: Valószínűleg sok borászatnál nem a jövőképen törik a fejüket a jelenlegi világgazdasági környezetben, hanem azon, hogyan fizessék be a gázszámlájukat.

DEMETER ZOLTÁN: A gázszámlát ki lehet fizetni a zempléni pezsgőből, de a tokaji névvel ne kufárkodjunk. Többen PET palackokból vagy lédig értékesítésből vagy akár kovácsoltvas Mercedes emblémát hordozó, repiajándéknak szánt palackokkal teljesítik többek között a rezsi kötelezettségüket és teremtik meg a saját „jómódukat”. Jelentsük ki azonban azt is, hogy a borvidékkel évszázadok óta együtt létező eleganciát erodálják ezzel. Tartozunk elődeinknek az elmúlt 500 év okán az értékeink megőrzésével, gondozásával. Az elődeinknek, akik a miénknél sokkal nehezebb körülmények között művelték a szőlőt, élték életüket és vitték hírét ennek a csodának. Nekik köszönhetjük, hogy valamelyest még beszélnek Tokajról a világban és van legalább egy nemzetközileg értelmezhető magyar márka. Sokan élnek ma Tokaj nevéből, úgy, hogy épp azt koptatják el. A zempléni kategóriánál megmaradna az a szabadság, amiből gazdaságilag lehet töltekezni.

palack nyaka közelről, benne sárga dugó
Fotó: Demeter Zoltán Pincészet

Döntésre várva

VINCE: Hogy érzed, meg fogják ezt érteni a tokaji borászok? Átmegy a javaslatod?

DEMETER ZOLTÁN: A mögöttem álló három évtizedben nagyon fontos felismerésre jutottam. Nem üres lózung számomra, a tokaji aszú tényleg a világ első számú bora. Ezt azonban nem lehet a megfelelő háttér nélkül komolyan a világ tudtára adni. Amikor a francia kijelenti, hogy Franciaország a legfontosabb bortermelő ország, senki nem mosolyogja meg. Van ugyanis a kijelentés mögött egy olyan társadalmi közeg, illetve egy borásztársadalom, ami minden pillanatban, minden tettével ezt is sugározza és hittel támogatja. Arra is rájöttem azonban, hogy

az én életemben a tokaji aszú, bár a világ legfontosabb bora, méltósággal létezve nem tud gazdasági értelemben a saját lábán megállni

és önállóan jómódot teremteni a vidékünknek. Létrejöttét, létezését támogatni kell. Erre alkalmas lehet a tokaji pezsgő. Ha viszont azt akarjuk, hogy ez megvalósuljon, akkor a Tokaji pezsgőt nem szabad a születése pillanatában „lelakni”, ahogy azt oly sok mindennel eleddig tettük. Remélem, a kollégák a szavazásig azonosulnak ezzel a szemlélettel és belátják a hitelesség és az elegancia megteremtésének létfontosságát. De ha nem, akkor a javaslatom jó lesz talán arra, hogy az utókor ne értetlenkedjen és ne tudjon majd annyira szigorúan ítélkezni kortársi környezetünk felett.

Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: Fotó: Móricz-Sabján Simon