A Tüske Pince két borát igya, aki hamisítatlan Szekszárdot inna!
A Tüske Pince borai és története okán is az egyik „legszekszárdibb” borászat. A cikkben két zászlós tételüket mutatjuk be.
A szekszárdi Tüske Pince klasszikus sváb családi gazdaságként kezdte pályafutását. Felmenőik alapvetően szántóföldön megtermelt gabonából és a belőlük felhizlalt állatokból éltek. Természetesen voltak kisebb-nagyobb szőlőterületeik a környező szekszárdi dombokon, ám tevékenységüket nem ez határozta meg. A 90-es évek elején a későbbi pincealapító Halmai Csabát (címlapképen) feleségének nagypapája bátorította, hogy kezdjen el borkészítéssel foglalkozni. A mostani családfő a tanácsot megfogadta: 10 év TSZ-ben szerzett nagyüzemi gyakorlat után a kárpótláson kapott pár hektáron kezdett szőlőt termeszteni. Ma 11 hektáron, Szekszárd legjobb dűlőiben gazdálkodik.
Maga a Tüske név is a nagypapától jön. Istlsteckernek hívták, a névben megjelenik a német stechen, vagyis bökni, szúrni szó. Ennek megfelelően lett a nagypapa ragadványneve a „Tüske Józsi”.
Minőség és hagyomány
A Tüske Pincénél alapvetően a hagyományokra építve próbálnak precíz, megbízható minőséget nyújtani a fogyasztóknak. Boraik mindazon tulajdonságokkal rendelkeznek, amiért szeretjük Szekszárdot: fűszeresség, gyümölcsösség, könnyedség. Az első korty után az ember alig várja a másodikat.
Kizárólag kékszőlővel foglalkoznak, abból viszont számos fajtával és többféle módon készítik el őket a rozétól a tartályos erjesztésű vörösborokon át egészen a nagy formátumú hordós tételekig. Az alábbiakban két zászlós tételt, egy sillert és egy kékfrankost mutatunk be tőlük.
Tüske Pince Panni 2021
A huszadik századi parasztgazdaságban a vörösborok vastagabbá tételéhez már az erjedés elején leengedtek némi levet a hideg pince mélyén lévő kishordóba. Ez megőrizte a gyümölcsös jelleget és egy könnyedebb, napi fogyasztásra szánt bor lett belőle. Ezt a gyakorlatot végzi Halmai Csaba immár 12 éve. A szőlőfajták változtak, a technológia finomodott… A címkén szereplő Panni a Tüske lánya, aki a gazdaságban nőtt fel. A három különböző képen mint kislány, fiatalasszony és mint idősebb nő jelenik meg.
A bor egy úgynevezett siller, amit Magyarországon a svábok lakta településeken készítettek és készítenek a mai napig. Több mint egy rozé, de még nem vörösbor. Miután a cukor egy része kierjedt és a szín is megfelelőnek találtatik, megtörténik a léelválasztás. Az eredmény ez a gyönyörűen piros bor, ami Panni névre hallgat.
Tüske Pince Menek 2018
Az alapító-borász pályafutása elején kereste a fajtáknak megfelelő termőhelyeket. Kékfrankost a Baranya-völgy keleti lejtésű teraszára ültetett még 1997-ben. Nem volt idegen a dűlő és a fajta
kapcsolata, hiszen itt már volt egy másik területük is idős kékfrankossal telepítve. Az agyagos altalaj és a lösz feltalaj igen jó párosítás, aszály szinte soha nincsen és biztosan beérik a szőlő egy tartalmas vörösbornak. A Menek 5 és 12 hektoliteres fahordóban lett érlelve a szilvás fajtajelleg megőrzése érdekében. A bor nevét a Tüske Pince első szőlőmunkása ihlette, akit ha dolgozni hívtak, mindig csak annyit mondott: „Rendben, menek.” Felrakta a kapát a biciklijére és úgy indult ki a szőlőbe.
A Tüske Pincénél 2015 óta használják a speciális szekszárdi palackot, ami egy előremutató borvidéki összefogás eredményeként született meg. A bekerülő borokat a borászok közössége bírálja és előzsűrizi, ezzel szavatolja a szekszárdi jelleget és a kifogástalan minőséget.
Aki megkóstolná a Tüske Pince borait, megteheti, ha felkeresi a pincészet oldalán felsorolt partnerek valamelyikét.
(támogatott tartalom)
Címlapfotó: Tüske Pince
