Svájc már nem csak a síelők paradicsoma

A tél beköszöntével egyre többen kacsingatnak Svájc lankás hegyei felé, így teszünk most mi is. Igaz, mi nem a síelés, hanem – meglepő módon – a borok miatt szemezünk az alpesi országgal.

A nemzetközi boros szaksajtót szemlézve ritkán találunk Svájcról, mint bortermelő országról szóló írásokat. Ennek legfőbb oka, hogy a svájci bort elsősorban belföldön értékesítik, és ott is fogy el. A kínálat alacsony, a termelési költségek – ekképpen az eladási árak – magasak, ami megnehezíti, hogy a svájciak igazán labdába rúghassanak a nemzetközi borszíntéren, ugyanakkor a magas reáljövedelem miatt az alpesi ország vonzó exportpiacot jelent a nem svájci pincészetek számára. 2022-ben közel egymillió svájci frankra rúgott a magyar borimport értéke, ám az a négy, magyar borokra specializálódott szakértő, akivel beszélgettünk, úgy látja, hogy még van lehetőség a további bővülésre.

Borfogyasztás és bortermelés

A svájci borpiacon tapasztalható trendek nem sokban különböznek a fejlett borkultúrával rendelkező országok piacát jellemzőktől. Az egy főre eső évi 37 literes borfogyasztásukkal a svájciak a negyedik helyen állnak a rangsorban Portugália, Franciaország és Olaszország mögött, megelőzve Németországot és Spanyolországot. A borfogyasztás azonban csakúgy, mint másutt, itt is csökkenő tendenciát mutat. Különösen igaz ez a fiatal generáció tagjaira, akik körében a bornak más alkoholos italokkal, például a koktélokkal is fel kell vennie a versenyt. Ha pedig a fiatalok bort fogyasztanak, kíváncsiak a borász történetére, és arra is, hogyan készült az adott bor.

Svájcban, mint szerte a világban, az édes és a magas alkoholtartalmú borok piaca egyaránt szűkülőben van. A pezsgők és habzók, valamint, kisebb mértékben, a rozék népszerűsége növekszik. A maga 14,5 ezer hektárnyi szőlőtermő területével – ez éppen feleakkora, mint Burgundia, Magyarországnak pedig mintegy egyötöde – Svájc kisebb méretű bortermelő országnak számít. Az alpesi táj kihívás elé állítja a szőlészeket: a sokszor meredek lejtőkön elterülő ültetvényeket csak kézi munkával lehet errefelé megművelni.

Mindez, a magas munkaerőköltséggel együtt a magyarázat arra, hogy a svájci boroknak miért csak 0,5%-a jut el a határokon túlra. Ami azért sajnálatos, mert magas minőséggel és egyedi karakterrel rendelkeznek. A Mémoire des Vins Suisses (egy, a boraik hosszú élettartamára összpontosító borászcsoport) elnöke, Madeline Mercier azt állítja, hogy a felsőpolcos topboraikkal, amelyek ára 50 svájci franknál (20 ezer forint) kezdődik, könnyen fel tudják venni a versenyt a főbb európai bortermelő régiókkal. Az alsóbb kategóriákban már túl sok az erős ellenfél.

A cikk folytatása elolvasható a Vince Magazin aktuális lapszámában.

Szerző: Bart de Vries; Fordította: Kalmár Borbála

Címlapfotó: Sven/Unsplash