A leghíresebb magyar étel egy osztrák uralkodónak köszönheti népszerűségét

2026. február 14.

Amilyen híres az étel, olyan kevessé ismert az elterjedésének története, pedig az is elég különleges.

Ha megkérdezünk egy magyar embert, hogy szerinte mik a magyar konyha specialitásai, az alábbi ételek jó eséllyel el fognak hangozni válaszában: pörkölt, gulyásleves, halászlé, töltött káposzta, paprikás csirke, paprikás krumpli, túrós csusza. Ezek között már nehéz sorrendet felállítani azzal kapcsolatban, melyik a „legmagyarabb”.

Alig ismerik a magyarok, még kevesebben isszák, most mégis hungarikum lett

Az internetes fórumokat átnézve (és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívva) azonban mégis kirajzolódik egyfajta sorrend. Ha belevesszük a külföldi oldalakat is, akkor úgy tűnik, hogy a gulyásleves nyer, vagyis az a legismertebb magyar étel.

2024 elején például a TasteAtlas szerkesztősége az olvasók pontszámai alapján rangsorba szedte a világ 100 legjobb levesét. A listán 31. helyezést ért el a magyar gulyásleves, 4,4-es pontszámmal a maximális 5-ből.

Gulyásleves, mint a nemzeti ellenállás jelképe

Ennek fényében talán különösnek tűnik, de a gulyás (pörkölt, paprikás) nemzeti étellé válása szoros összefüggésben állt II. József reformtörekvéseivel – olvasható a Wikipédián. A Habsburg uralkodó (Német-római császár, osztrák uralkodó főherceg, 1780-tól magyar és cseh király) politikájával erősen veszélyeztette Magyarország jogi különállását, mivel azt Ausztriával és Csehországgal közös, egységes birodalmi közigazgatási rendszerbe kívánta olvasztani.

A magyar nemesség többek között a magyar nyelv előtérbe helyezésével, illetve a magyar ruha újbóli divatba hozásával igyekezett megvédeni kiváltságait. Ugyanezen okból került reflektorfénybe egy egyszerű alföldi parasztétel, ami a magyar nép egységét és egyediségét hivatott jelképezni. Hogy az miért éppen a gulyás(leves) lett, annak számos magyarázata van. Élénk piros színe miatt már a megjelenése is sajátos, feltűnő, ráadásul az utazók, katonák gyakran találkoztak vele és vitték a hírét. A kiválasztás, kiválasztódás első számú oka azonban egészen abszurd: dacára annak, hogy a fűszerpaprika minden, csak nem magyar (a 16. században jelent meg egyáltalán és olcsósága miatt a 18. századtól kezdte kiszorítani a borsot), ezt tekintették a „legmagyarabb” ételnek, ugyanis a legkevésbé „elnémetesedő” Nagykunságban és Hortobágyon ették.

A művelet azonban sikerült. Gróf Johann Centurius Hoffmannsegg szászországi utazó már 1794-en ben úgy említi a paprikás ételt, mint magyar nemzeti eledelt. Innentől nem volt megállás: az 1800-as években a gulyás szó bekerült a szótárakba, az 1810-es években receptje megjelent a szakácskönyvekben, 1840-re pedig végleg megérkezett a fővárosi vendéglőkbe. A magyar gulyásleves 2017 óta hungarikum.