Mit keres a furmint Törökországban? – a felfedezést jegyző svájci genetikakutató válaszol

2026. február 22.

2026 februárjában bejárta a hazai borsajtót a hír, miszerint megtalálták a furmint szőlőfajtát Törökországban. A felfedezést jegyző Dr. José Vouillamoz svájci genetikakutató, az Académie Internationale du Vin (Nemzetközi Borakadémia) tagja mondta el a vince.hu-nak, a furmintra nézve milyen következtetéseket lehet levonni ebből az új tudományos eredményből.

VINCE: Hogyan jutott el a felfedezésig, hogy a Törökországban, egészen pontosan Trákiában termesztett kolorko és a furmint azonosak?

JOSÉ VOUILLAMOZ: 2012-ben egy borkonferencián találkoztam Seyit Karagözoğluval, a Paşaeli borászat alapító-tulajdonosával, ott kóstoltam a kolorko fajtából készített borát. Nagyon tetszett a bor, ezért természetesen felkeltette az érdeklődésemet ez a számomra kevéssé ismert fajta. Ekkor már megjelent a Jancis Robinsonnal és Julia Hardinggal közösen írt, a világ 1368 szőlőfajtáját bemutató Wine Grapes című referenciakötetünk, amiben mindössze ennyit tudtunk elmondani a kolorkoról: „Mivel semmilyen hivatalos listában nem szerepel, egyelőre nem tudható, hogy ez egy önálló fajta vagy helyi neve egy máshol is létező fajtának. Ezt DNS-tesztekkel könnyen tisztázni lehet.” 2017-ben és 2018-ban aztán sor kerülhetett több minta elemzésére, amiből egyértelművé vált, hogy a kolorko azonos a furminttal.

A Furmint Február ma már hivatkozási pont – interjú az alapító Kézdy Dániellel

VINCE: Felmerült-e a lehetősége annak, hogy nem a furmint vándorolt Törökországba és lett belőle kolorko, hanem minden fordítva történt?

JOSÉ VOUILLAMOZ: A furmint nagy biodiverzitást mutat Tokajban, számos klónja beazonosításra került már, még egy mutációja is létezik, a piros furmint. A kolorkoról mindez nem mondható el, márpedig elfogadott tudományos tézis, hogy egy organizmus ott őshonos, ahol a legjelentősebb biodiverzitást mutatja. A 2013-as DNS vizsgálatok alapján elmondható, a furmint minden valószínűség szerint az Alba Imputotato és Gouais Blanc fajták természetes kereszteződéséből jött létre. Utóbbi Tokajban is régóta ismert zöld hajnos néven. Ezzel szemben semmi nem utal arra, hogy a Gouais Blanc valaha megjelent volna Trákiában. Szinte biztosan tudható ma már az is, hogy a furmint a szülője többek között a budai zöldnek, a hárslevelűnek és a fekete járdoványnak, Törökországban viszont nem találni egyetlen „leszármazottját” sem. Végül, de nem utolsó sorban a furmint létezése a 17. század óta dokumentált, míg a kolorkót a 20. században említik először. Mindezek alapján kijelenthető, a furmint hazája Tokaj és nem Törökország.

VINCE: A sajtóközleményben magyar borászok nyomán arról ír, esetleg az 1720-ban számüzetésbe érkező II. Rákóczi Ferenc vihette magával a szőlőt, miközben most azt mondja, a 20. századig nincsen írásos nyoma a kolorkónak Törökországban. Kiderülhet valaha, hogy került oda a fajta?

JOSÉ VOUILLAMOZ: Ez a török és a magyar nyelvet egyaránt jól ismerő történészek feladata lehet, én ebben sajnos nem tudok segíteni. És ha van erre jelentkező, akkor még mindig kérdéses, fognak-e erről egyáltalán valaha bármilyen feljegyzést, dokumentumot találni.

VINCE: A furmint szempontjából mit jelent ez a felfedezés?

JOSÉ VOUILLAMOZ: Mindössze annyit, hogy most már tudjuk, a furmint igen régen útnak indult Tokajból, illetve a Kárpát-medencéből. Ez az információ mindenképpen újdonság.