A héjában van a sok vitamin, sokan mégis megpucolják a magyarok kedvencét
Toronymagasan ebből esszük a legtöbbet, mégsem megyünk vele semmire.
A vadalma eredetileg erdei fa volt, Európában mindenhol előfordul. A kultúrafajták ősei Nyugat- és Közép-Ázsiából származnak. Világméretű elterjedése során a genetikai információt hordozó gének alkalmazkodtak a helyi éghajlati viszonyokhoz, a talajhoz, s így ma több ezer fajtája ismert a világon – olvasható a Magyar Mezőgazdaság cikkében. Felhasználása is igen sokrétű. Magyarországon az almafogyasztás nagyjából 11-12 kilót tesz ki évente fejenként. A gyümölcsök közül toronymagasan ebből fogy a legtöbb itthon. (A második helyezett citrusfélékből feleannyit eszünk.)
Az alma beltartalmi értékei kiemelkedőek. Kevés fehérje és szénhidrát mellett sok víz, vitamin és nyomelem található benne.
Növekedése során gyarapodik benne a C-vitamin, amit a bioflavonoidok védenek az oxidációtól. Ezért kombinált „gyógyszerkészítmény” az emberi szervezet számára. A héjában különösen sok C-vitamin, fenolos vegyületek, antociánok, flavonoidok vannak. Aki meghámozza az almát, szárítsa meg a héjat és őrölje porrá. E por egy grammjában 220 mg C-vitamin antioxidáns hatása érvényesül.
Címlapfotó: Edward Howell / Unsplash
