Európa imádja ezt a magyar húst, mi meg alig esszük
Nemzetközi szintű minőséget tudunk belőle, Németországba, Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba exportáljuk, de itthon alig fogy.
A báránytartás hosszú hagyományokra tekint vissza Magyarországon – kezdi az ágazattal foglalkozó cikkét az Agrárszektor. Az országban kedvező természeti adottságok és tradicionális gazdálkodási módszerek alkalmazása révén fontos mezőgazdasági ágazattá vált. Hazai tartásban többféle tenyészállat-fajtát tartanak a gazdálkodók, amelyek a különböző természeti és földrajzi adottságokhoz megfelelően alkalmazkodtak a nemzedékek során. Hazai körökben a legelterjedtebb fajták a merinó és a charollais (nem összetévesztendő a charolais szarvasmarhával), de nagy népszerűségnek örvend a racka is.
A báránytartás Magyarországon általában extenzív módon történik: a bárányokat legelőn tartják és a legnagyobb részüket természetes takarmányozással nevelik. Az extenzív juhtenyésztéssel szemben ma már viszont működnek intenzív tartástechnológiák is. Ez általában azokra a területekre jellemző, ahol még a juh számára sincs megfelelő mennyiségű és minőségű legelő. Magyarországon is szűkül az az élettér, amely megfelelő legelőhátteret biztosít a juhászat számára.
Népszerű a magyar bárányhús – külföldön
Összességében elmondható, hogy Magyarországon ez egy fontos mezőgazdasági ágazat, amely hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez és a hagyományos élelmiszerek megőrzéséhez. A báránytartásban rejlő lehetőségek és a magas minőségű bárányhús iránti kereslet további fejlődést és növekedést jósol a jövőben. Egyelőre mindazonáltal csak a határainkon kívül. Hazánkban az egy főre jutó éves juhhúsfogyasztás (18-20 dekagramm) messze elmarad az uniós átlagtól (1,3 kg) és évek óta nagyjából változatlan.
A bárányexport ezzel szemben az elmúlt években növekedést mutatott. A magyar bárányhús egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nemzetközi piacokon és egyre több országba exportálják. Hazánk főként az Európai Unió tagországaira koncentrál. Németországba, Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba történik a fő export. Emellett Magyarország bárányhúst exportál az Európán kívüli piacokra is, például Ázsiába és a Közel-Keletre. A magyar bárányhúsnak jó hírneve van a minőség és az íz tekintetében, ami segít a külföldi piacokon való versenyben.
A magyar élőbárány-export mennyiségben 15 százalékkal, 4 ezer tonnára csökkent az idei első hat hónapban. A magasabb árak miatt viszont értéke 6 százalékkal, 7 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az export növekedésének egyik oka az, hogy a magyar bárányhús megfelel a nemzetközi minőségi és biztonsági előírásoknak.
Címlapfotó: Darth Liu / Unsplash