Létezik egy húsvéti étel, amit az egész világon csak mi magyarok eszünk

Évszázados hagyománya van, bár egyre kevesebb helyen, de azért a mai napig asztalra kerül.

Az egyedi magyar húsvéti szokások közé tartozik a húsvéti sonkatál vagy éppen az a hagyomány, hogy pálinkával kínáljuk a locsolkodni érkezőket. Hasonló azonban létezik máshol is: ha nem is sonkatállal, de bőséges étkezéssel ünneplik mindenfelé a húsvétot és valamilyen helyi ital is kerül elő, ha vendég érkezik a házhoz.

A húsvéti magyar sárgatúrónak azonban tényleg nincsen párja szerte a világban. Ez egy valódi kuriózum, ami elsősorban Kelet-Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben) és a görögkatolikus vallásúak körében népszerű. Tejből és rengeteg tojásból készül, amit cukorral (néha vaníliával és mazsolával) édesítenek. A tojásokat a tejjel folyamatos kevergetés mellett addig főzik, amíg az egész össze nem ugrik túrószerűvé. Innen ered az elnevezés. Az összefőtt masszát elfogyasztása előtt gézben vagy konyharuhában felakasztják, hogy a maradék felesleges nedvesség is kicsöpögjön. Eközben kapja meg jellegzetes batyuformáját és sajtszerű állagát.

A sárgatúró pontos kora és keletkezési helye nem ismert, az azonban bizonyos, hogy a 19. században már hagyományos görögkatolikus húsvéti ételnek számított. Szláv eredetű nevei (szirikk vagy szirka) mély, történelmi gyökerekre és kárpát-medencei eredetre utalnak.

Címlapfotó: Louis Hansel / Unsplash