Évente alig pár dekát eszünk a húsból, amiből Magyarország sokat és jó minőségűt termel

Fine dining éttermek kedvelt alapanyaga, mégis csak kevesen eszik itthon. Pedig Magyarországon annyi van belőle, hogy még exportra is jut.

A kecskehús és a juhhús sem örvend túl nagy népszerűségnek itthon. Olyannyira nem, hogy éves szinten tulajdonképpen egy pörköltnyi adagot eszünk meg belőlük fejenként. Legtöbbször az is valamilyen tradícióhoz köthető, például a húsvéthoz. Magyarországon jó minőségben állítják elő ezt a két húsfélét is, így kérdés, hogy vajon mi lehet a gyér fogyasztás oka? Az Agrárszektor ennek járt utána, az alábbiakban az ő cikkükből idézünk.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, mint az Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, évente körülbelül 20-30 dekagrammot fogyasztunk el fejenként ezekből a húsokból (az említett pörköltnyi adagot). Ugyanakkor ez nem sajátos helyzet, hiszen az Európai Unión belül is hasonló a kép. Leginkább vallási ünnepekhez kötik ezeket az ételeket. A keresztények húsvétkor fogyasztják leginkább, azokban az országokban, ahol élénkebb a vallás, ott a bárányhús fogyasztása is jelentősebb. Ez sem kiugró, de 3-4 kilogrammot jelent évente, ami már jobban fest a 20-30 dekához képest.

„A juhhús egyébként gasztronómiailag nagyon fontos. Sokan csak pörköltökön keresztül találkoznak a húsokkal, pedig top minőségben megtalálhatók a Fine dining éttermekben. Azért is lehet megosztó étel, mert például a sertéshez vagy a baromfihoz képest faggyús, jobban kell bánni vele. Vagy szeretik az emberek, vagy egyszer megkóstolták, nem ízlett nekik és többé hallani sem szeretnének felőle” – fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid.

Hozzátette, hogy prémium termék, tehát drága húsféléről van szó, jóval többe kerül a baromfinál vagy a sertésnél. Ez a kereslet-kínálat okán van így, hiszen az EU nem önellátó ebből a 2 húsból. Viszont már lehet látni, hogy van egy szegmens, ahol nő a fogyasztás. Németországban az egyre több muszlim miatt, akik mintegy 3 millióan vannak az országban. Ők disznóhúst egyáltalán nem fogyasztanak, bárányt azonban annál inkább – ez az elmúlt 10 évben kezdett el erősödni.

Nem megszokott „műfaj” a juhhús

Mint megtudtuk, hazánkban is van olyan kis vágóhíd, amit muszlimok üzemeltetnek, de magyar kézben lévő nagyobb vágóhídnak is van ilyen engedélye. Speciális a vágástechnológia, hiszen az úgynevezett halal vágással kell leölni az állatokat. Ehhez speciális engedély is kell – ami a  zsidó vallásban a kóser vágásnak felel meg. Az engedély pedig azért kell, mert ebben az esetben nem bódítják vágás előtt az állatokat. Aki ebben az ágazatban szeretne tevékenykedni, készülhet arra, hogy igen sok mindent meg kell tanulnia és tapasztalnia.

Így alakul az export és az import

Az import fagyasztott formában érkezik az EU-ba döntően Új-Zélandról, Magyarország viszont élő állatot exportál. Mint kiderült, világszerte van kereslet a bárányhúsra, ugyanakkor az EU nem önellátó (csak 96%-ban), így hát nem túltelített a piac a többi hússal szemben.

„Aki csak teheti, hazai terméket fogyasszon! Ezt nem csak azért mondom, mert ez így lenne helyes, hanem azért, mert az import fagyasztott és a hazai friss hús között nagy különbség van élvezet szempontjából is. Ha valaki súlyos ezreket fizet ki egy adott ételért vagy húsért, az megérdemli azt, hogy a lehető legjobb ízt és minőséget kapja. A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó. Attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A teljes cikk elolvasható az Agrárszektoron, ebben az írásban pedig mi ajánlunk helyeket, ahol érdemes megkóstolni ezeket az ételeket.

Címlapfotó: thedailyslowdown / Unsplash