Műhús a laboratóriumból: ez menti meg a bolygót?
Elhárult az egyik legfontosabb akadály a laboratóriumban tenyésztett műhús forgalmazása elől. A kérdések száma mindazonáltal nem csökkent ezzel.
Kijelenthető, 2022. november 17. történelmi jelentőségű nap az élelmiszeriparban. Az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (Food and Drug Administration, továbbiakban FDA) állásfoglalást adott ki, miszerint a laboratóriumban előállított hús nem ártalmas az egészségre. Ez komoly (és elengedhetetlen) lépés abba az irányba, aminek a végén ez a mesterséges élelmiszer kereskedelmi forgalomba kerülhet.
A most bevizsgált, állati sejtből laboratóriumban tenyésztett, így élő állat levágása nélkül készített hús a San Francisco-i székhelyű Upside Foods start-up vállalkozás nevéhez fűződik. A 2015-ben alapított biotechnológiai cég 2016-ban készítette el első mesterséges húsát. Az ötlet az egyik társtulajdonostól, Uma Valetitől jött, aki kardiológusként a minnesotai Mayo Clinicen dolgozott korábban. A professzor és csapata számos kísérletben vett részt, ahol infarktuson átesett betegeknél laboratóriumban előállított sejtekkel igyekeztek pótolni az elhalt szívizomsejteket. Valetinek jutott eszébe, hogy ezzel a módszerrel akár emberi fogyasztásra alkalmas húst is lehetne tenyészteni. A kutatók biopsziával vesznek ki sejtet az állatokból, ezeket aztán különböző tápanyagok segítségével szaporodásra „késztetik”.
Hogyan tovább?
Valetiéknek évekig tartott kifejleszteni azt a tápanyagkoktélt, aminek eredményeképpen textúrájában, tápanyagtartalmában az eredetihez nagyon hasonló mesterséges hús született. Többek között ezért sem sikerült tartani a céldátumot. Eredetileg 2020-ban szerettek volna piacra lépni 60 euró euró/kg (24 ezer forint) áron a „no kill” (nincs ölés) névre keresztelt termékkel. Az FDA „nem káros” pecsétje még mindig nem az utolsó „akadály”. Következik az USA Mezőgazdasági Minisztériuma. Egyrészt ők is bevizsgálják a terméket, másrészt szabályt kell alkossanak a fogyasztói tájékoztatót illetően. Az egyik legfontosabb kérdés annak eldöntése, ráírható-e egyáltalán a csomagolásra a hús szó.
Az Upside Foods nagyon várják már a zöld jelzést. Termelésre kész a vállalat 6000 négyzetméteres Emeryville-i gyára, ahol egyelőre évente 25 ezer tonna műhús előállítására van kapacitás. A npr.org oldala meglátogatta a szinte űrállomásra emlékeztető létesítményt és ha már ott volt, a húsokat is megkóstolta. A cikk írójának állítása szerint a vajas-fehérboros csirkemell teljesen „olyan hatást keltett, mint az igazi, fenséges volt”. Mondhatni tűkön ül Dominique Crenn is. A séf ígéretet tett rá, amint forgalomba kerül, recepteket fog írni az új húshoz és maga is étlapra teszi 3 Michelin-csillagos kaliforniai éttermében.
Nem mindenki ennyire lelkes az új jövevény láttán. Az npr.org már említett írásában Dana Hunnes emlékeztetett rá, több laboratóriumi húst előállító cég úgynevezett magzati szarvasmarha szérummal (FBS – fetal bovine szérum) táplálja a sejteket. Ennek alkalmazása több okból is erősen vitatott. Egyrészt az állati eredetű vér fertőzött lehet, másrészt a szérum gyűjtése során borjúmagzatokat ölnek le, ami etikai kérdéseket vet fel. Mindazonáltal az Upside Foods saját bevallása szerint nemhogy FBS-t nem használ a sejtek szaporításához, de semmi állati eredetűt. További aggály, hogy a sejtosztódáskor még nem ismert és nem feltárt mechanizmusok játszódhatnak le. Az erre figyelmeztető szakemberek további kutatásokat szorgalmaznak a végső engedélyek kiadása előtt.
Beindult a műhús verseny
A nyomás a hatóságokon mindazonáltal elég nagy, jelenleg világszerte mintegy 80 vállalat kísérletezik mesterséges hús előállításával. A Good Meatnek sikerült elérnie, hogy COP-27-en, vagyis az ENSZ november 18-án véget ért éghajlatváltozási konferenciáján kóstoltathatta a laborban készített csirkehúsát.
A Good Meat nem véletlenül választotta ezt az eseményt a performansza helyszínéül. Az egyik legfontosabb érvük a műhús gyártóknak, hogy termékeikkel jelentősen lassítható a globális felmelegedés üteme. Becslések szerint a klímaváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok harmada az élelmiszer-előállításhoz köthető. Az egyik bűnös a metán, a kibocsátás 40 százalékát ezen belül a rizstermesztés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés adja. (A szarvasmarhák és más kérődző állatok beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán.)
Némileg árnyalja a képet a University of Oxford Légkörkutató tanszékének kapcsolódó tanulmánya. „A szarvasmarha-tenyésztés és a mesterséges hús hatása a klímára” című írásukban felhívják a figyelmet, hogy a laboratóriumban ugyan valóban nem keletkezik metángáz, cserébe a sejtszaporításnak jóval nagyobb az energiaigénye, végeredményben pedig a szén-dioxid lábnyoma. Ez nem elhanyagolandó tény, miután manapság pont heves vita zajlik arról, a metán vagy a szén-dioxid a kártékonyabb. A metán melegítő hatása sokszorosa a szén-dioxidénak, viszont csak 12 évig marad a légkörben az utóbbi 300 évével szemben.
Címlapfotó: Louis Hansel / Unsplash
