Szárítva 3,5-szer több tápanyagot tartalmaz, mint frissen, mégis vigyázni kell vele

2025. június 17.

Egészséges vagy méreg a szervezetünknek? A tudomány szerint a kettő között van az igazság

Az emberiség már évezredek óta fogyaszt aszalt gyümölcsöket. Számos régészeti lelet, például Mezopotámiából származó falfestmények sora utal arra, hogy már az ókori civilizációk is alkalmazták ezt a tartósítási módszert – főként a Közel-Keleten és a mediterrán térségben, ahol a meleg éghajlat miatt a friss gyümölcs gyorsan megromlott.

Nyersen mérgező, feldolgozva valódi csodaszer ez a magyar gyümölcs

Az aszalt gyümölcs ma is népszerű nassolnivaló, ez pedig a számokon is látszik. A VegNews adatai szerint a globális piac értéke 2024-ben közel 7 milliárd dollár volt, 2032-re pedig várhatóan átlépi a 10 milliárdot. Sokan mégis rossz szemmel tekintenek rá magas cukortartalma miatt, egyesek pedig kimondottan egészségtelennek tartják.

A valóság ennél jóval árnyaltabb. Az aszalt gyümölcs továbbra is gyümölcs, ebből kifolyólag tele van rosttal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal. Mivel a szárítás során csupán a víztartalom távozik, a tápanyagok koncentráltabbá válnak: az aszalt gyümölcs akár 3,5-szer annyi tápanyagot is tartalmazhat, mint a friss változata.

Ezek az értékes anyagok számos egészségügyi előnnyel járhatnak. Egy kínai tanulmány több mint 186 ezer brit felnőtt reggelizési szokásait vizsgálva arra jutott, hogy azok, akik aszalt gyümölcsöt fogyasztottak reggelente, 18%-kal kisebb eséllyel haltak meg szívbetegségben és 11%-kal kisebb eséllyel rákban.

A szárított gyümölcs és a cukor

Az egyetlen hátulütő a természetes cukortartalom. Az antioxidánsokhoz hasonlóan szárítás során a cukor is koncentrálódik. Egy egységnyi aszalt gyümölccsel közel hatszor annyi szénhidrátot is elfogyaszthatunk, mint ha friss gyümölcsöt ennénk. Ez a magas cukortartalom a fogainknak sem kedvez, igaz, az aszalt gyümölcsökben található polifenolok ellensúlyozhatják ezt a hatást.

Az aszalt gyümölcs emellett nagy mennyiségben emésztési panaszokat is okozhat magas rost- és cukortartalma miatt. Kis adagokban viszont ennek az ellenkezőjét is elérheti, vagyis segíthet a bélműködés szabályozásában.

A kulcsszó tehát a mértékletesség. A Harvard Health ajánlása szerint mindig feleannyit érdemes fogyasztanunk az aszalt gyümölcsből, mint amennyit a frissből ennénk. Emellett érdemes mindig elolvasnunk a kedvenc termékünk csomagolását, hogy még véletlenül se vigyünk be a szervezetünkbe feleslegesen hozzáadott cukrot.