2024-ben a legsósabb város lesz Európa Kulturális Fővárosa

Jó hír: Európa Kulturális Fővárosa 2024-ben karnyújtásnyira található Budapesttől.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének bemutatására. Az EKF programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.

1999-ig minden évben egy európai város viselhette ezt a címet, 2000-ben viszont kilenc is. Utána változó volt, évenként 1-3, az utóbbi időben pedig 2-3 települést választottak meg egy adott évre. 2023-ban a magyar Veszprém mellett a romániai Temesvár és a görög Elefszina viselte a címet.

2024-től újabb három város viseli a címet. Észtország második legnagyobb városa, Tartu és a norvég Bodø mellett idén az ausztriai Bad Ischl, illetve kiterjesztve Salzkammergut régiója csábítja egy éven át a kulturális élményekre vágyókat.

Salzkammergut az osztrákok „sókamrája” (a Salz németül sót jelent), a helyi sótermelés és -kereskedelem egyik meg határozó települése Bad Ischl. Bad Ischl területe feltehetően már 3000 évvel ezelőtt, a vaskorban is lakott volt. Ischl első írásos említése 1262-ből származik Iselen formában. A sóbányák már nagyon régóta fontos szerepet játszanak a régió életében, bizonyíthatóan már a 10-11. században folyt kitermelés, Ischl pedig kereskedelmi központ volt. 1563-ban megnyitották a pernecki sóbányát, 1571-ben a lepárlót, ekkor a város a termelésbe is bekapcsolódott.

Ferenc József és Európa Kulturális Fővárosa

Fénykorát a 19. században élte, miután 1807-ben Josef Götz feljegyezte, hogy a sós fürdő jó hatással van a beteg bányászok egészségére. Eredményeiről 1821-ben szerzett tudomást Franz Wirer bécsi orvos, aki már a következő évben 40 páciensének írta elő az ischli fürdőkúrát. 1823-ra a vendégek száma megduplázódott, és megkezdődött a fürdő kiépítése. Ischl hamarosan európai hírű, divatos fürdőhellyé vált. 1849-ben Ferenc József Ischlbe költöztette nyári rezidenciáját. A legenda szerint ennek tiszteletére készítették el ugyanebben az évben az islert a településen. Ez azonban nem igaz. A süteményt valóban itt találták fel, de több mint 100 évvel később. Egy Richard Kurth nevű cukrász alkotta meg az 1950-es években.

A 2024-es Európa Kulturális Fővárosa évad hivatalosan január 20-án veszi kezdetét Bad Ischlben. A só és isler városában a gasztronómia is helyet kap a kulturális kínálatban. Az úgynevezett osztrák vendéglőkultúra (Wirtshauskultur) életben tartására vállalkozik többek között a Das Labor névre keresztelt projekt. Ennek keretében tanuló és gyakorló szakácsok ismerkedhetnek meg sztárséfek segítségével a helyi gasztronómiai hagyományokkal. A témában előadások lesznek, a civilek pedig természetesen a Bad Ischl-i éttermek látogatásával tehetik a legtöbbet a hagyományos osztrák vendéglők megmentéséért.

Címlapfotó: Alin Andersen / Unsplash