Merre tovább Somló és Balaton?

Hogyan lehet versenyképes a magyar bor a világban a változó fogyasztási szokásokhoz is alkalmazkodva? Merre keresgéljünk, ha jó válaszokat akarunk adni a klímaváltozás kihívásaira?  Újabb terhek, tisztázatlan részletek – milyen eszközeik vannak a termelőknek? Beszámoló Somló több mint két évtizede évről-évre megrendezett konferenciájáról.

22. alkalommal rendezték meg a somlói Tornai Pincészetben az András napi bormestertalálkozót, amelyen a tudomány és az ágazatirányítás jeles képviselői találkoznak a termelőkkel. Ez alkalommal a somlói gazdák mellett ott voltak a rendezvényen a Balaton Borrégiós Tanács tagjai és többen a borrégió neves, véleményformáló termelői közül is.

Érthető a nagy érdeklődés. Miközben a világ borfogyasztása átalakulóban van, gyorsul a klímaváltozás és változik a hazai támogatási rendszer is, és két olyan fontos, költségeket növelő jogszabály is hamarosan hatályba lép, amelyekkel kapcsolatban sok részlet még tisztázatlan. Nézzük, mik voltak a tanácskozáson számbavett feladatok és milyen megoldási javaslatok hangzottak el.

PIAC – MERRE TOVÁBB SOMLÓ ÉS BALATON?

A hazai borászatok számára a legnagyobb kihívás a világszerte csökkenő-átalakuló borfogyasztás. A hazai fogyasztó ráadásul különösen árérzékeny. Bár elkötelezett a jó minőségű magyar borok iránt és továbbra is keresi ezeket, de kevesebbet vásárol. A kiút az új piacok felkutatása lehet. Az elmúlt 30-40 évben a Balaton Borrégióban szép számmal jöttek létre kiváló borokat, pezsgőket készítő vállalkozások, amelyek komoly ismertséget és elismertséget szereztek Magyarországon. Boraik a nemzetközi piacon is megállják a helyüket, de ezek megszerzésének és megtartásának költsége túl magas egy-egy vállalkozás számára. Meg kell keresni tehát a közös piacépítés alapjait és kidolgozni a részleteit, valamint biztosítani kell az indulás finanszírozását. És ami a legfontosabb: először is meg kell teremteni mindezek alapját, a közös identitást – minimum régiós szinten.

Elhangzott, hogy a régió termelői fel kívánják építeni a felsőkategóriás „Balaton” bormárkát. Ezen törekvésüket a Bor Eredetvédelmi Tanács jelenlévő elnöke bátor, megvalósításra érdemes elképzelésnek nevezte.

KLÍMAVÁLTOZÁS – ALKOHOLTARTALOM

A klímaváltozás egyik ritkábban tárgyalt következménye, hogy a szőlő növekvő cukortartalma miatt nő a borok alkoholfoka. Ugyanakkor a fogyasztók világszerte egyre inkább az alacsonyabb alkoholtartalmú borokat vásárolják. Az ellentmondás egyik feloldása az alkohol kivonása lehet. Ez azonban költséges, ráadásul az eljárás során a bor beltartalmi, élvezeti értékéből is veszít. A tanácskozáson MATE képviselője bemutatta azokat az évek óta zajló kutatásokat, amelyek még kísérleti fázisban lévő, de ígéretes megoldást kínálnak a problémára. A módszer alkalmazásával alacsonyabb alkoholtartalmú bor készíthető, miközben még élvezeti értéke is növelhető.

ÚJ SZABÁLYOK, TISZTÁZATLAN RÉSZLETEK

Rövid határidővel két fontos változásra is fel kell készülniük a termelőknek, úgy, hogy fontos részletek még nem ismertek, illetve az új szabályoknak való megfelelés jelentősen rontja érvényesülési esélyeiket a hazai piacon. A kérdések: hogyan kezelhetők az új címkejelölési szabályok? Ezek szerint ugyanis a címkén fel kell tüntetni a bor energiatartalmát is. Egyelőre nem is látszik az esély arra, hogy az adatokat a piacra kerüléshez szükséges határidőn belül megkapják az illetékes hatóságtól. További kérdés: hogyan készüljenek fel a termelők a 2024. január 1-től alkalmazandó, a csomagolóanyagot és a palackot terhelő bonyolult elszámolásra, a költségek kívánatos továbbhárítására, ha még mindig nem ismerik annak részleteit?

A jelölési szabályok változása kapcsán felvetett kérdések közül többet tisztázni tudtak a tanácskozáson. Mindazonáltal több olyan is felmerült, amelyekre nincs megoldás a szabályozásban. Itt megfogalmazott javaslataikat az Agrárminisztérium jelenlévő képviselője köszönettel fogadta.

A csomagolóanyagokat terhelő elszámolással kapcsolatban éppen a tanácskozást megelőző éjszaka jelent meg az Energiaügyi Minisztérium rendelete. Ez – a szakmai körökben korábban nagyon magas költségekről szóló hírekkel ellentétben – a borászatok által most is fizetendőhöz közeli díjat állapít meg. Sajnos a jelentős adminisztrációs többletteher megmarad, és továbbra sem értik az ágazat szereplői, hogy ha az üvegvisszaváltásból a legnagyobb felhasználó, a konzervipar kimaradhat, miért nem vonatkozhat ez a sokkal többeket érintő, összességében mégis töredék üvegmennyiséget felhasználó borágazatra is. A rendelet módosítása érdekében a borászok, köztük a Somlói Borvidék termelői aláírásgyűjtésbe kezdtek.

SOMLÓÉRT – TORNAI ENDRE EMLÉKDÍJ

A hagyománynak megfelelően idén is a találkozón adták át a Somlóért – Tornai Endre Emlékdíjakat. A díjat a Tornai Pincészet a Somlói Borrenddel és a Somlókörnyéki Önkormányzatok Szövetségével közösen hozta létre 2016-ban. A cél, hogy évről-évre egy politikától független, mértékadó civil elismerésben részesítsék azokat, akik meghatározó módon járulnak hozzá a Somló és környéke, illetve a Somló borászatának fejlődéséhez, értékeinek gazdagításához.

2023-ban a díjat „A Somló és térsége értékeinek megőrzéséért és gazdagításáért” kategóriában
Ambrus Lajos író, szerkesztő, a Somló népszerűsítője, „A Somló borászati értékeinek megőrzéséért és gazdagításáért” kategóriában Balogh Zoltán bortermelő, a Somlói Apátsági Pince tulajdonosa kapta.

Címlapfotó: Tornai Pincészet