Borpánik – Jásdi István borász írása

Jásdi István számvetése 2023-ról jóval túlmutat egy klasszikus évjárat-értékelésen. A magyar borágazat helyzetét is elemezte.

Nagyszerű évjárat borai érnek a pincében. Normális időjárás volt az országban. Volt végre csapadék is elég és a meleg nyári napokon sem érte el felénk a hőmérő higanyszála a 35 fokot. Zivatarok után mindig megérkezett a menetrendszerű szél és kiszárította a szellős, nem túlterhelt szőlősorokat. Kevés permetezéssel is egészséges, jó egyensúlyú mustokat szűrtünk. Első tapasztalataink szerint kierjedt boraink paraméterei leginkább a 2020-as borokéra hasonlítanak, amelyek pedig évtizedes kedvenceink. Panaszunk a mennyiségekre sem lehet, igaz az elmúlt aszályos évek leszoktattak bennünket a 2018-ashoz hasonló bőséges szüretekről. Volt persze gondunk is. Az előző két év által stresszelt szőlőkben a szokásosnál több volt a tőke elhalás.

Egyébként meg úgy érzékeltük, jól fogytak a borok. Nemcsak nálunk a Teraszon vagy a Vinotékában, de a szomszédos termelőknél is. Az elmúlt hetekben, hónapokban – nem tudjuk honnan – kizárólag negatív hírek jelennek meg a szőlőtermelés jövőjéről, a növényvédelmi szempontból megoldhatatlanul nehéz évjáratról és a borfogyasztás drámai visszaeséséről. Állítólag a bor kiment a divatból, miközben megingathatatlan a sör helyzete, vágtatnak az energiaitalok és a nyomukban ellenállhatatlanul érkező könnyű és nehezebb kábítószerek. Ha mégis bor, akkor legyen esetleg valami bubis ital, erjedésben lévő félkésztermék, a szegények pezsgője – a Prosecco, mindenféle habzó vagy oxidált, esetleg már ecetes italok!

Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket!

Mindenki újdonságot akar. Meglepetéseket, amelyek zöme sajnos mégiscsak kellemetlenül fog elsülni. Úgy százötven évvel ezelőtt, amikor Széchenyi István Angliában dicsekedni akart a rosszul kezelt hazai borokkal, akkor találkoztak ottani barátai azokkal a jelenségekkel, amelyeket most új divatként próbálnak sokan meglovagolni.

Persze a kísérletezésnek lehet pozitív hozadéka is. Mindenki a saját borával csalánozik. Csak ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket! Fél évszázadra szőlőt telepítőkként ne áldozzuk fel kérész-divatokért sok évszázad tapasztalatát! Ne gondoljuk, hogy egyszerre minden borvidékünk alkalmas lett világszínvonalú pezsgő készítésére! Ne mondjunk le az egészséges szőlőről és a tiszta ízekről, illatokról az uniformizáló technikákért cserébe! Ne adjuk fel a számunkra, kis- és közepes termelők számára legfontosabbat, a saját termőhelyi karaktert! Aki ötven évre szőlőt telepít, annak nem trendeket követni, hanem diktálni kell!

Csak ne írnának össze „szakértők” annyi butaságot arról, hogy a legtermészetesebb ital mitől mesterséges. Hiszen a legiparibb tömegbor is sokkal több természetességet tartalmaz, mint a legautentikusabb kóla vagy energiaital. Amúgy meg a minőségi borok piaca stabil. Pontosan azok között, akiknek a pénzére mindenki vágyik. Azok között, akik nem TV-reklámokból vagy influenszerektől tájékozódnak – a jómódúak és műveltek között.

Szerző: Jásdi István
Címlapfotó: Jásdi Pince

A vince.hu örömmel fogadja az italkultúra és a gasztronómia aktuális trendjeivel, jelenségeivel kapcsolatban megfogalmazott véleményeket. A vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ám fontosnak tartjuk a szakmai párbeszéd támogatását. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beérkezett írásokat szerkessze, azok tartalmának és mondanivalójának megőrzése mellett.