5 izgalmas borvidék tőlünk karnyújtásnyira, amit mégsem ismerünk!
Egy kutatás szerint idén 70 százalékkal megnő azok száma, akik a bor közé tervezik utazásaikat.
Idehaza 22 borvidékünk van, ami persze papíron soknak tűnik, de egy vérbeli borturista könnyen szembesül azzal a gondolattal, hogy valami újra vágyik. Azokat a hazai termelőket, akiket idén mindenkinek fel kell keresni már szemléztük, most olyan trendi borvidékeket mutatunk, amelyek a határon túl fekszenek, és mindenképpen megérnek egy látogatást. Persze, nincsenek annyira messze, mint a Wine Enthusiast gyűjtése, hanem autóval is könnyedén megközelíthetőek. Lássuk.
Szlovákia: 3 folyó völgye
Szlovákia mindig jó ötlet, ha az ember kirándulásra vágyik. Nincsen messze, és ha nem beszélünk idegen nyelveket, akkor sem vagyunk elveszve, hiszen sok helyen értik a magyar szót. A 3 folyó völgye elnevezés valószínűleg ismerősen cseng azoknak, akik kilátogattak tavaly a Borfesztiválra. Több termelőtől is lehetett kóstolni félelmetes rajnai rizlingeket, vagy éppen lenyűgöző pinot noirokat. A beszédes elnevezés a Garamra, Ipolyra és a Dunára utal: lévén, hogy az általuk közrefogott kis részen találhatóak a pincészetek. Amelyek között vannak olyan, olvasóink számára biztosan már jól ismert nevek is, mint a Strekov 1075 vagy éppen Kasnyik; de olyan újtól csillogóak is akadnak, mint például a Világi Winery. (Róluk a Vince Magazin 2022/11. novemberi lapszámában írtunk.)
Horvátország: Baranja
Tavaly tavasszal keresztül-kasul bejártuk a horvát tengerpartot, boros utazásainkról több cikkben is írtunk. Horvátország viszont nem csak tengerpartból áll. Az M6-oson végigautózva, Villánytól délre a határon túl találjuk Baranja borvidéket.
A Baranjai, vagyis magyar nevén a Drávaszögi borvidék, még alföldi szemmel nézve is igencsak laposnak titulálható. Azonban szemben a mi sík vidékünkkel, itt, ameddig a horizont tart, mindenfelé gondozott szőlősorok húzódnak. A Bansko brdo (amelyet ők hegynek hívnak, valójában inkább csak domb) káprázatos kilátást biztosít erre a szőlőtengerre. Az oldalába hosszan beásott pincékben, a gátorokban érlelődnek a nemegyszer akár világversenyeken is bizonyított tételek.
A főszerepet a graševina, vagyis honi nevén az olaszrizling kapja, e mellett pedig a legtöbb helyen chardonnay-val és sauvignon blanc-nal kínálják meg a betérő látogatót. Vörösben a kékfrankos mellett a bordeaux-i fajták uralkodnak, olyannyira, hogy az autochton szőlőkhöz szokott embernek talán furcsán is hat ez az egyre inkább begyűrűzni látszó nemzetközi dominancia. Ami a stílust illeti, egyelőre félve nyúlnak csak a hordókhoz, a többségében reduktív borokban pedig az átlagmagyar ízlelőbimbói számára talán túlságosan is negédesen rajzolódik ki a maradékcukor – azonban ne féljünk néha lelépni a már jól kitaposott útról.
A Josić családi pincészet borai pompás betekintést nyújtanak az itt termett szőlőfajták sokszínű kavalkádjába, míg éttermükben megismerkedhetünk a drávaszögi gasztronómiai specialitásokkal.
Ausztria: Burgenland
Különösen télen nyúl szívesen az ember keze gyakran egy melengető vörösbor után. Villány és Eger mellett a harmadik, tradicionális borvidékünk Sopron, és ha belegondolunk, természetes, hogy a szőlőtermesztés nem ér véget idehaza. Burgenland gyakorlatilag a mi soproni borvidékünk tükörképeként terül el a határon túl Ausztriában, és mint ilyen, szőlőfajták tekintetében is sok az egyezőség. Ilyen például a kékfrankos kiemelt szerepe – a legismertebb, illetve -elismertebb termelőnél, Roland Velichnél mi is jártunk. Az biztos, hogyha valaki egy a Moric pincészet logójával ellátott bort vesz le a polcról, minőséget kap a pénzéért. Borkóstolóra azonban nála nincs lehetőség, de a Fertő-tó környékén azért számos kiváló kékfrankosra, zweigeltre bukkanhatunk. Ha pedig megéheztünk, irány a Taubenkobel, Ausztria legjobb étterme!
Még 2020-ban jártunk Garger Imrénél Vaskeresztesen, ő még a határ innenső oldalán fogad látogatókat. Imre szintén jeleskedik a kékfrankosban. A pincészete és ültetvénye a Vas-hegyen helyezkedik el, amelynek érdekes módon csak a fele a miénk, a túloldalon már osztrák borászok szűrik palackokba a hegy levét. Érdekes, és érdemes is megkóstolni, hogy mit mutat a szőlő ha magyar, és mit, ha osztrák szakember nyúl hozzá.
Persze, a fehérborok kedvelői is jó helyen járnak a szomszédban: a klímaváltozás miatt egyre több osztrák termelő telepít furmintot.
Szlovénia: Jeružalem
A Vince Magazin szorgos olvasói számára biztosan rémlik még, hogy a lap novemberi számában részletesen is bemutattuk Jeružalem borvidékét, amelyet a magyar-szlovén határon túl érdemes keresni. Egy viszonylag kicsi, ám annál lenyűgözőbb borvidék ez, ahol horizontálisan futnak a szőlősorok. A borászatok, illetve a települések aránylag közel fekszenek egymáshoz, így érdemes kerékpárral nekivágni a vidék felfedezésének. Persze, a hagyományos drótszamarat csak az izmosabb vádlijú olvasóinknak ajánljuk, elektromos biciklit próbáljunk helyben bérelni.
Mi két pincészetet látogattunk itt meg, és szívesen is ajánljuk őket. A Verus pincészet tételei tiszták, precízek, könnyen megtalálják az utat bárki szívéhez. A Puklavec Family Wines valószínűleg nem ismeretlen a vájtfülű borisszák számára: a legnagyobb szlovén pincénél biztos, hogy mindenki talál valami szívéhez közel állót.
Olaszország: Oltrepò Pavese
Kicsit kakukktojás az Oltrepò Pavese borvidék, amely nem a szlovén határon túl, hanem az olasz határon túl található. És hát onnan is még kell autózni pár órát, úgyhogy inkább egy 4-5 napos hosszú hétvégére ajánljuk. Arra viszont nagyon is. A pinot noirok földjén járunk, a palackban káprázatos vörösborok és több éves, esetleg évtizedes pezsgőkkel. Maga a borvidék meglehetősen könnyedén bebarangolható, és pont olyan, ahogyan ezt egy olasz borvidéktől várni lehet. Hegycsúcsok mindenfelé, tiszta időben pedig ellátni egészen az Alpok havas lankáiig. Itt szedtük össze, kiket érdemes felkeresni.
Címlapfotó: Hirling Bálint/Vince Magazin
