Az ital, amit az egész világon csak a magyarok isznak

Egy kis segítség: nem a Traubisoda és nem a máklikőr a megfejtés.

A világ minden országának megvan a maga specialitása. Így természetesen Magyarországnak is. Egy korábbi cikkünkben két olyan ételt is mutattunk, amit rajtunk kívül a világon senki nem eszik. Úgy tűnik, egy ital is van olyan, amit csak a magyarok ismernek és fogyasztanak. Ha tippelni kéne, sokan talán a Traubisodára, netán a pálinkára adná voksukat. A Traubisodát szokták „az első magyar korszerű üdítőként” emlegetni. Ez tulajdonképpen igaz is, hiszen hazai szőlőből, hazai gyártósoron (kezdetben Balatonvilágoson, aztán több helyen) készült 1971-től. Tudni kell azonban, hogy a licenszet a magyar állam Ausztriától, egészen pontosan a Lenz Moser nevű pincészettől vásárolta. Lenz Moserék azóta már nem készítik az üdítőt, szőlőalapú szénsavas üdítőital azonban továbbra is kapható nyugati szomszédainknál.

Pálinka, de mégsem

A pálinkáról tudjuk, hogy az egy eredetvédett magyar termék. A pálinka készítését Magyarországon a Pálinkatörvényként ismert 2008. évi LXXIII. törvény és az általa hivatkozott 110/2008/EK európai uniós rendelet szabályozza. A Pálinkatörvény értelmében csak olyan szeszes ital nevezhető pálinkának, illetve törkölypálinkának, mely kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből készült Magyarország területén, beleértve a palackozást is. Kevesen tudják, de az európai uniós megállapodás értelmében négy határmenti osztrák tartomány is használhatja a pálinka nevet, igaz kizárólag a barackpálinkára. (Valószínűleg ez annak a következménye, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idejében ezeken a területeken nagy számban éltek magyarok, akik készítettek pálinkát.) A pálinka tehát ezért sem egyedi. És azért sem, mert gyümölcspárlatot a világ szinte minden részén készítenek, csak máshogy hívják.

Mindazonáltal jó helyen tapogatózik, aki a pálinkák környékén keresi az italt, amit kizárólag a magyarok isznak. Egy bizonyos pálinkáról van ugyanis szó. Van tehát olyan alapanyag, amiből máshol nem készítenek párlatot. Talán meglepő, de nem a mák az. Német nyelvterületen is készül mákpálinka, illetve máklikőr.

A megfejtés a paprika alapú szeszesital, illetve a paprika párlat, ilyen ugyanis tényleg sehol a világon nincs. Az elsőre példa a Nádor Paprika Premium, ami vegyes gyümölcspálinka és természetes paprika kivonat felhasználásával készül. Más országokban paprika ízesítésű vodka, esetleg rum létezik, de párlat nem. Talán még ennél is izgalmasabb a Tolna vármegyében található Harc településen működő Brill Pálinkafőzde Sweet Rubin paprika párlata. (Pálinkának egyik sem nevezhető, hiszen nem 100 százalék gyümölcsből készülnek.)

Paprikával ízesített pálinka és paprika párlat

A paprikával ízesített pálinka és a paprika párlat nem újkeletű. Egy korabeli beszámoló szerint egy Amerikába emigrált magyar kuruzsló már a 19. században előbbivel akarta gyógyítani a kolerát. Mint az alábbi részletből kiderül, kevés sikerrel. „Nekünk, itteni magyaroknak, a járványtól nincs mit tartanunk, mert van egy jeles kholera-doktorunk, kit közönségesen csak »Paprika doktor«nak hívnak. Ez a hazánkfia ugyanis az utolsó newyorki kholera idején (1863-ban) jővén ki, a magával hozott jóféle szegedi paprikával pálinkát kevert sazt a merre csak járt, sikeresen alkalmazta, s olyan népszerűségre tett szert, hogy mielőtt a magával hozott egy zsák paprika kifogyott volna, már meglehetős pénzmagra tett szert; de nehány patiensnél azt kellvén tapasztalnia, hogy halál ellen nincs orvosság, sem fű, sem fa, sem paprika. Medinába volt kénytelen menekülni.” Mentségére annyi elmondható, a fura ötlet nem tőle származik. 1831-ben az első magyarországi kolerajárvány idején itthon is próbálkoztak vele.

Sokáig valóban inkább gyógyhatású szerként itták a magyarok ezt a kombót – legalábbis az ürügy mindenképpen ez volt. Erről tanúskodik a Budapesti Napló című újság 1903-as cikke is. „A komárommegyei falvak pálinkásboltjaiban amellett mindenütt paprikás-dobozokat láthat az ember, amelyekből az emberek, sőt a gyermekek is kanálszámra hintik a maró, erős paprikát pálinkájukba, eltompítják ínyüket már a legfiatalabb korban. Ez a paprikás pálinka, amelyre különben a komáromi parasztok ráfogták, hogy nélkülözhetetlen orvosság a láz ellen.”

Kalocsai, cseresznye, kosszarv

1957-ig kellett várni, hogy egy ilyesfajta ital hivatalosan forgalomba kerüljön. A szocialista vezetés látott benne fantáziát, ezért az állami Unicum Rum- és Likörgyár karácsonyra időzítve bevezette a „42 szeszfokos” palackozott változatot. Ami ráadásul már nem is paprikás pálinka, hanem állítólag egyenesen paprika pálinka volt. „Alapanyaga: kalocsai nemes- cseresznye-, aromás nagy paradicsom- és kosszarv paprika-fajták válogatott keveréke. Jellegzetes, csípős zamata mellett igen sok jó tulajdonsággal rendelkezik” – árulta el a receptet Hétfői Hírek című újság. Ez a paprika pálinka a szocializmussal együtt tűnt el, de lett nekünk helyette a már említett Nádor és a Brill.

Így továbbra is elmondhatjuk, van olyan ital a világon, amit egyedül a magyarok isznak.

Címlapfotó: Andra C Taylor Jr / Unsplash