5 tévhit a vodkával kapcsolatban
A vodka az egyik legkedveltebb szeszes ital Magyarországon. Nem meglepő, hogy sok félreértés terjedt el vele kapcsolatban. Most lerántjuk a leplet a legnagyobb tévhitekről.
A NielsenIQ kiskereskedelmi indexe alapján 2020. december és 2021. november között több mint 31 milliárd forintnyi értékben vásároltak Magyarországon vodkát, ami ezzel a második legnagyobb forgalmat érte el a “röviditalok” között (a legnagyobb bevételért, több mint 34 milliárd forintért, a gyomorkeserűk felelősek). Értékben ráadásul 15 százalékos, volument tekintve pedig 11 százalékos növekedést regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe a megelőző időszakhoz képest – számolt be a lehengerlően nagy mennyiségű megvásárolt és elfogyasztott vodkáról az mfor cikke. Bizonyára itthon is sok félreértés terjedt el az egyik legnépszerűbb szeszes italról, a vodkáról, így ezeket most tisztázni szeretnénk.
1. A vodka mindig burgonyából készül
Annak ellenére, hogy a világ összes vodkájának mindössze 3 százalékát desztillálják burgonyából, a fogyasztók körében elterjedt tévhit, hogy minden vodka ebből a gumós zöldségből készül. A valóságban azonban – a legtöbb egyéb párlattól eltérően- a vodkát bármi olyan mezőgazdasági termékből el lehet készíteni, ami erjeszthető cukrot vagy keményítőt tartalmaz. Ezek közül a legnépszerűbb a búza és a kukorica, amiket olyan híres márkák használnak, mint a Grey Goose vagy a Tito’s. Mivel nincs szabályozás arra vonatkozóan, pontosan milyen mezőgazdasági termékekből lehet vodkát készíteni, számos márka választotta a kreativitás útját. A Kástra Elión például olajbogyóból desztillált vodkát, az amerikai Barr Hill pedig vermonti mézet (vezető méztermelő állam az USA-ban) használt – áll a vinepair cikkében.
2. A lisztérzékenységben szenvedők csak „gluténmentes” vodkát ihatnak
Sok gluténmentes diétát követő fogyasztónak az a benyomása lehet, hogy csak akkor élvezheti a vodkát, ha azt gluténmentes alapanyagokból, például kukoricából vagy burgonyából erjesztik. Ezzel szemben minden desztillált vodka gluténmentes, hacsak a lepárló nem ad hozzá további gluténtartalmú ízesítőket. A legtöbb vodka biztonságos a cöliákiában szenvedők számára, a szakértők javaslata szerint ezzel együtt minden esetben érdemes az ital egyéb összetevőit megvizsgálni.
3. A többszörös lepárlás javít a vodka minőségén
Bár a vodka lepárlásának száma hatással lehet az ital ízére, nem igaz, hogy a több desztillálás automatikusan jobb minőséget jelent. A boltokban beszerezhető vodkák többségét kétszer-háromszor desztillálják. A további lepárlásnak nincs érezhető hatása a szeszes ital minőségére. Más szóval, a háromszor desztillált vodka íze gyakorlatilag megkülönböztethetetlen az ötször lepárolt vodkáétól. Sok márka azonban a “több százszor desztillált vodka” elnevezést egyfajta marketing fogásként használja és az árba is beépíti, ezért érdemes odafigyelni erre a trükkre.
4. Vízszűrő segítségével az olcsó vodka jobb minőségűvé tehető
Az olcsó vodka vízszűrőn való átfuttatása egyáltalán nem javít a minőségen. A boltok legalsó polcain található vodkák számos olyan “szennyeződést” tartalmaznak, amiket csak magas forrásponton lehet eltávolítani. Ez azt jelenti, hogy a párlat minőségét csak egy újabb lepárlással lehet javítani, szűréssel nem.
5. A vodka íztelen
A vodka valóban egy semleges ízű ital, de ez nem jelenti azt, hogy hiányoznak belőle a mélységek vagy a jellegzetes aromák. Mivel a vodka különféle mezőgazdasági termékből készíthető, így gyakran a felhasznált alapanyagok karakterér hozza vissza az ital. A Ketel One, a Bloody Mary koktélok rocksztárja például feketeborsos jegyeket és enyhén virágos lecsengést kínál.
Címlapfotó: Nathan Powers