Merre tovább szőlész-borász képzés? – interjú Orbán Gergellyel

A közelmúltban jelentősen átalakított szakképzésről beszélgettünk Orbán Gergellyel, a magyar borászképzés évszázados fellegvárának számító budafoki Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettesével.

VINCE: 2020-ban új szakképzési törvény lépett életbe. Megszűnt az OKJ-rendszer, helyét az úgynevezett szakmai oktatás és a szakmai képzés vette át, előbbin belül megjelent a bor- és pezsgőgyártó technikusi képzés. Ezek a változások hogyan érintették a Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolát, illetve általában az egész magyar borászképzést?

ORBÁN GERGELY: Alapvetően ennek inkább előnyeit érzékeljük. A Soósban például most már tudunk közvetlen bor- és pezsgőgyártó technikusi képzést kínálni a 8 általános elvégzése után középiskolát keresőknek. 2020 előtt ez úgy nézett ki, hogy mindenki, aki nálunk tanult, először az ötéves élelmiszertechnikusi képzést végezte el és csak utána mehetett kiegészítésként egy éves borász szaktechnikus képzésre. Nyilvánvaló, hogy a mostani rendszer átfogóbb, mélyebb borászati tudást ad. Azt gondolom, ennek hosszútávon is lehet előnye. A többgenerációs borászcsaládokat így talán ismét könnyebb rávenni, hogy gyermekeiket már a középiskolában a borászkodás felé tereljék. Természetesen azáltal, hogy az általánosabb élelmiszertechnikusi képzés helyett most újra egy specializált, egyedi borászszakképzést adunk, jobban ki vagyunk a szakma iránti érdeklődés esetleges hullámzásának.

A borászcsaládok jelentik a kulcsot

VINCE: Jelenleg mit lehet mondani a Soósba történő jelentkezések alapján, mennyire népszerű a szakma?

ORBÁN GERGELY: Szerencsére intézményünk beiskolázási mutatói megnyugtatóan jók. A nappali iskolai rendszerű képzés iránti érdeklődés töretlen! Egyébként nem is feltétlenül csak a jelentkezők számából lehet következtetni a népszerűségre. Tanulóink jelenleg jórészt a térségből, a kerületből, Budapest déli vonzáskörzetéből jönnek hozzánk. Nem csak azért választanak minket tehát, mert borászok szeretnének lenni, hanem azért is, mert a mi iskolánk van közel lakhelyükhöz. Sajnos sokan közülük utóbb nem is a borászszakmában képzelik el a jövőjüket. Ezen mindenképpen jó lenne változtatni. Az iskolába a szakmán belülről, generációról generációra történő visszatérés erősítéséhez önmagában kevés a már említett bor- és pezsgőgyártó technikusi képzés. Infrastrukturális fejlesztések is szükségesek. Az iskolaépületünk második emelete évtizedekig kollégiumként funkcionált, szálláshelyet biztosítva 50-60 diáknak. Fejlesztések, felújítások után diákjaink kollégiumi elhelyezését újra mi magunk tudnánk megoldani. Ennek megvalósulása esetén a borászcsaládok sokkal könnyebben engednék el gyerekeiket a fővárosba. Nagy szükség van ezekre a gyerekekre, mert az elhivatott, a tradíciókhoz hű utánpótlás jelentheti a magyar borágazat egyik legfontosabb pillérét.

Borászképzés felnőtteknek

VINCE: Tapasztalnak lemorzsolódást a felnőttképzésükben? Az említett 2020-as változások értelmében a legtöbben immár állami finanszírozásban, tehát ingyen végezhetik a felnőttképzéseket a Soósban és más államilag támogatott szakiskolában. Vagyis előfordulhat, hogy sokan belevágnak, aztán – mivel nincs veszítenivalójuk – menet közben abbahagyják.

ORBÁN GERGELY: Iskolánkban három éve az állam finanszírozza az egyéves programkövetelményes borász és vincellér szakmai felnőttképzést, valamint a kétéves, szakmajegyzék szerinti bor- és pezsgőgyártó technikus felnőttképzést. Az eddigi statisztikákból így már levonhatók bizonyos következtetések. Nem látunk szignifikáns különbséget a korábbi fizetős időszakhoz képest. Javarészt egyébként diplomás emberek jelentkeznek felnőttképzéseinkre, akik komolyan gondolják, hogy szeretnének kezdeni valamit a borászkodással. Inkább a kínálati oldalon akadnak problémák.

VINCE: Úgy érti, túl sokan kínálnak szőlész-borász képzést?

ORBÁN GERGELY: A jogszabályváltozás következtében a Soós a Közép-magyarországi-Agrárszakképzési Centrum alá került besorolásra, annak legkisebb és legidősebb tagintézménye lett. A Centrum működtet szakmai vizsgaközpontot is. Vagyis, mint vizsgahelyszínre, más iskolákból is érkeznek hozzánk vizsgázni a tanulók. A vizsgaeredmények tükrében jól látszik, az oktatási színvonal nem homogén. A Soós 1901-ben nyitotta meg kapuit, ma is állandó oktatói gárdával működik és végzi fő tevékenységét, a szakoktatást. A közismert munkaerőhiány miatt ezzel szemben a legtöbb iskola, képzőhely vendégtanárokkal, vendégelőadókkal kénytelen ellátni feladatait. Szintén mellettünk szól a budafoki tangazdaságunk. Európában egyedülálló, hogy a főváros belterületén 3,5 hektár összefüggő, művelt szőlőterület létezzen és funkcionálisan termeljen. Tangazdaságunkban a teljes szőlészeti-borászati termeléshez és képzéshez szükséges infrastruktúra és szaktudás megtalálható. Szakmaiságunkat alátámasztja, hogy a diákok gyakorlati felkészítése, oktatása mellett – és annak részeként – árutermelést is folytatunk. A piacra is termelünk kis tételben palackos és folyóbort. Iskolánkban adott tehát a tradíció, a technológiai háttér és a szaktudás – vajon hányan mondhatják ezt még el magukról? Álláspontom szerint a tőke- és forrásösszpontosítás fokozhatná a szőlész-borász szakoktatás hatékonyságát! Egy-két centrális szakoktatási központba koncentrálva a pénzügyi, tárgyi és humán erőforrást jelentős színvonalemelkedést érhetnénk el.

Specializált helyett univerzális borászképzés

VINCE: Nemcsak az oktatás, az egész magyar borágazat jelentős átalakuláson megy át. Hogyan látja a magyar bor jövőjét?

ORBÁN GERGELY: A világban egy gondolkodásmódbeli váltás zajlik, amit én nagyon értékesnek tartok. A társadalom tudatosan élő részének a munka mellett egyre inkább igénye van hobbiként valamiféle kreatív alkotómunkára. A borászkodás egyértelműen ilyen és ez sokakat megfog. Ennek következtében is kicsit mintha eltolódnának a hangsúlyok a nagyüzemi borászatok felől a kisebb, kézműves borászatok felé. Erre a változási folyamatra, trendre reagálnia kell az ágazat többi szereplőjének, így természetesen a szakiskoláknak is. Nekünk például a specializálódás helyett inkább a szőlőben-borban egyaránt alapjártassággal rendelkező univerzális szakembereket kell képeznünk. Azt gondolom, ők lehetnek az ágazat jövőbeni sikerének letéteményesei.

Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola