Vörösborok Tokajból 3. rész: cabernet franc
Tokaj rajongók bizonyára könnyűszerrel megtippelik, melyik az a borász, akinek van cabernet franc szőlője Hegyalján. Könnyebbségként pedig eláruljuk: nem vörösbor készül belőle.
A címadásunk kicsit csalóka, azonban szeretnénk hűek maradni a sorozatunkhoz, amelyben azt vizsgáljuk: kik és miért telepítenek kék szőlőt kis országunk messzeföldön fehér szőlőjéről híres borvidékén. A cabernet franc természetesen Demeter Zoltánhoz köthető, azonban – ma már legalábbis – nem vörösbort készít belőle, hanem pezsgőt. Aminek kapcsán nemrégiben egyébként már beszélgettünk vele, hiszen a borvidék fejlődik, és a gombamód szaporodó buborékos italok bizony némi szabályozásért is kiáltanak. Most pedig kifejezetten a cabernet franc telepítéseiről kérdeztük.
Tokaji vörösboros körképünk korábbi részei itt és itt találhatóak.
A rentábilisság záloga
Borász végzettséggel és hivatással természetesen én is érdeklődöm más típusú borkészítés iránt is, mint ami Tokaj-Hegyalján termelőként, a borvidék sajátossága okán, kötelezően ki van jelölve számomra. Mindig is izgatott a vörösborkészítés, így egy nagyon kedves és türelmes egri kapcsolattal már 2009 óta készítek vörösbort is. Később, részben az említett szakmai kíváncsiság, részben kényszerűség okán jött az ötlet, hogy miért ne próbálhatnám meg Tokajban is a kékszőlő termesztését.
Kísérlet gyanánt átoltottam 700 nm furmintot cabernet franc-ra a Kakas-dűlőben, azzal a hittel, hogy ez a délkeleti fekvés, a riolittufás alapkőzet és az idős gyökérzet izgalmas bort fog majd felmutatni Tokajban vörös szőlőből. Majd továbbvittem ezt a gondolatot 2020-ban, amikor is egy másik dédelgetett ötletemhez használtam ebből a szőlőből.
Amikor a pezsgőszabályozás 2013. január 1-jével megváltozott, adta magát, hogy a furmint-hárslevelűn túl – sőt, az utóbbi időben pezsgőalapként már a sárgamuskotály is belépett –, nézzek valami olyan dolgot, ami még élénkebbé tudja tenni ezt az egyébként is vibráló bortípust. Így született meg az első Tokajban készített rozé gondolata a fejemben. Természetesen ez sem jelenleg, és remélem, a jövőben sem lesz tokaji névvel illethető – zempléni, vagy felső-magyarországi kategóriát képvisel.
Elköteleződtem a cabernet franc iránt, nagyon hiszek benne, nem is csodálkozom, hogy a villányiak is annyira hisznek. Nagyon kezes, szépen teljesíti mindazt, ami nekem megfogalmazódik a fejemben, legyen szó akár vörösborról, akár pezsgőről. Az a tapasztalatom – most már a harmadik évjáratú rozét készítem –, hogy nagyon szépen hozzá tud tenni ezzel a pár százalékával is a borélményhez. Nem titkoltam azt a szándékomat, hogy ezzel a bortípussal, segítséget szeretnék kapni a borászatom és a Tokaji édesborok elkészítésének a finanszírozásához. Az édesbor készítése Tokajban nagyon költséges és nagy kockázattal járó alkotói folyamat. Talán a világban nincs is ehhez mérhető. Azonban jelenleg nem önfenntartó.
A múltból küldött üzenetek és kötelezettségek okán meg kell találni ennek a helyzetnek a feloldási lehetőségét, de addig is működésben és életben kell tartani a borvidéket. Ehhez lehet az egyik lehetőség a pezsgő és talán a rozé pezsgő is.
Szerző: Kalmár Borbála
Címlapfotó: Demeter Zoltán Pincészete – Tokaj
