500 éve isszuk, 150 éve vitatkozunk róla, mi az?

A népszerű ital olykor szinte háborúskodásig fajuló vitákat gerjesztett. Mindenki magának szeretné az „eredeti” címkét.

Sok ital eredettörténete izgalmas, a dél-amerikai Pisco nevű borpárlat azonban még ezek közül is kiemelkedik. Nemrégiben a mértékadó The Drinks Business szentelt neki egy hosszabb cikket. Ebben Kammi Kenna pánamerikai italszakértő foglalta össze a spanyol hódítókig visszanyúló sztorit.

„A szőlőt, akárcsak a búzát és a cukornádat az ibériaiak hurcolták be Amerikába a 16. században. A gyarmatosítók népek feletti ellenőrzésére irányuló hadjárat egyik fontos eszköze volt az összes amerikai területen a vallás és ebben nagy szerepet játszott a bornak szánt szőlő. Peru mai fővárosában, Limában 1539-ben ültettek először szőlőt és már 1551-ben készítettek belőle bort. Az első Pisco akkor készült, amikor a 17. század közepén uralkodó IV. Fülöp spanyol király megtiltotta, hogy a perui borok a spanyol borokkal versenyezzenek. Ezzel hirtelen megszűnt a piacuk, így a borászok elkezdték lepárolni a felesleget.”

Mindössze ennyi tűnik bizonyosnak a Pisco körül. Vagyis tulajdonképpen még ennyi se, más források ugyanis 1550-es „születési dátumot” írnak. Az igazi vita azonban sokkal inkább a keletkezés helye körül van. Ugyanis, bár az italt a világ legtöbb részén perui bárokhoz és éttermekhez kötik, Chilében is készítik. Olyannyira, hogy a chileiek állítják, az ő országukat illeti a „Pisco hazája” cím. Peru és Chile évszázadokon át kifejezetten jóban voltak, ám az 1879-es csendes-óceáni háború (ismertebb nevén a salétromháború) következtében megromlott a viszony. Nagyjából attól fogva kóstolgatják egymást kölcsönösen Pisco-ügyben is.

A chilei Pisco 1931-ben kapta meg az eredetmegjelölést (DO). Ebben az évben Carlos Ibáñez del Campo elnök 181. számú rendelete kimondta: a „Pisco” kifejezést kizárólag a chilei Copiapó, Huasco, La Serena, Elqui és Ovalle megyékben előállított szőlőpárlatokra lehet alkalmazni. A perui Pisco ezzel szemben 1991-ben kapta meg a DO-t, ami azt jelenti, hogy jogi patthelyzet alakult ki – írja a már idézett The Drinks Business. (Perunak egyébként van egy másik itala, ami szintén reneszánszát éli manapság.)

Két ország, két borpárlat

A kérdés az évek során sok vitát okozott. 1936-ban a Santiagótól északra fekvő La Unión falut átkeresztelték Pisco Elqui-re, hogy ezzel is erősítsék Chilének a Piscóra vonatkozó igényét. Fontos mérföldkő a sztoriban 1968. Ekkor Juan Velasco Alvarado puccsot hajtott végre Peruban. Miután átvette a hatalmat, a szőlőföldeket kis darabokra osztva szétosztotta az emberek között. Ők megélhetésük érdekében a tőkéket kivágták, inkább krumplit és maniókát ültettek a területeken, így a piscogyártás szinte teljesen megszűnt. A peruiak álláspontja szerint Chile ezt kihasználva tudta saját termékeként világszerte sok helyen ismertté tenni a Piscót.

A veszekedés közepette azonban könnyű elfelejteni, hogy a chilei és a perui Pisco valójában teljesen különböző termékek.

„Chilében kizárólag illatos fajtát, muskotályos szőlőt használunk. Peruban az aromás szőlő aránya a Piscóban mindössze 20 százalék. Náluk a maradék többséget az olyan gyarmatosító spanyolok által behordott saját fajták teszik ki, mint például a Mollar, Quebranta. Ezek a szőlők nem illatosak, és a trópusi szőlőtermesztés éghajlati viszonyai miatt évente kétszer lehet belőlük szüretelni. Chilében évente egyszer szüretelünk, az éghajlatunk mediterrán” – sorolja az említett cikkben az eltéréseket egy szakértő.

Kenna szerint azonban a fajtabeli és lepárlási különbségek miatt a chilei Piscót inkább kéne helyette csak „borpárlat” névvel illetni. A vita közben azért Peru arra is fordított energiát, hogy a saját italát ismertesse meg és ismertesse el a világgal. Nagyon komoly hangsúlyt fektetnek az exportra, legnagyobb piacuk az USA. Mindeközben az évi 35 millió liter mennyiségben előállított chilei Pisco 97 százaléka belföldön fogy el.

Valószínűleg sem Peru, sem chile nem fog lemondani a másik javára a Pisco megnevezésről. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az előbb említett exportálási viszonyok miatt, ha valaki Chilén kívül vásárol Piscót, az valószínűleg peruit kap.

Címlapfotó: Taylor Davidson / Unsplash