Épít vagy elveszejt? – szakemberek a borfogyasztás hatásairól

A szakíró kulturális adottságnak, a WHO kiemelten veszélyesnek, a borász gasztrokuriózumnak tartja. Ahány szakmaterület, annyiféle megközelítés, ám szembetűnő, hogy a borivás következményeiről maguk az egészségügyi kutatási eredmények is ellentmondásosak. A kulturális és az egészségügyi dimenzió mellett a borfogyasztás gasztronómiai, társadalmi vetületeiről faggattunk véleményvezéreket. Nem fogták vissza magukat.

Eldönthető kérdés-e, hogy a bor inkább jótékony, vagy tisztán káros hatást gyakorol az emberre? Sem borászatban, sem egészségügyi intézményben nem kapunk cáfolhatatlanul hiteles válaszokat, legfeljebb akkor, ha inkább a borfogyasztás mellett, vagy jórészt az ellene felhozott érvekre vagyunk kíváncsiak. A kérdés hordereje és a magyarországi alkoholfogyasztási mutató megkívánja, hogy az elfogult mondatok helyett árnyalt álláspontokat, szakvéleményeket tárjunk olvasóink elé. Ezért a bor kulturális, gasztronómiai, társadalmi és egészségügyi dimenzióra összpontosítva, kutatóintézetek tanulmányait, szakírók, borászok, egészségügyi szakemberek állásfoglalásait segítségül hívva járjuk körül a témát.

A tudomány tényalapú, rögtön kapaszkodót kínál a borfogyasztás hatásairól, mégsem ad megnyugtató választ. A Harvard Egyetem 2017-es tanulmánya szerint, noha orvosok és tudósok sokasága egységesen nem talál összefüggést a vörösbor fogyasztása és a szív- és érrendszer javulása között, dán és amerikai epidemiológiai kutatások igazolják, hogy a vörösbor antioxidáns hatást kifejtő polifenoljai igenis javítják a keringést. 2022-es kutatásában az Amerikai Népegészségügyi Intézet (NIH) három olyan vizsgálatot is idéz, amelyek kimutatták, hogy az alacsony vagy mérsékelt fokú vörösborivás (1–7, illetve 8-21 pohár bor hetente) markánsan csökkentette a keringési problémák kialakulásának lehetőségét, és lejjebb vitte a vércukorszintet. 

Hiteles vizsgálatok tucatjai illeszkednek ebbe a sorba, ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részben zárójelbe teszi őket. A WHO egyik 2024-es sajtóanyagában úgy fogalmaz, hogy az alkoholban lévő etanol pszichoaktív és mérgező hatású, függőséget is okozhat. Ezért az alkoholfogyasztás már kis mértékben is kockázatos lehet, de a legtöbb alkohollal összefüggő betegség rendszertelen vagy rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztásból ered.

Ha a globális egészségügyi szervezet állásfoglalása és hitelesnek tartott egészségügyi tanulmányok következtetései széttartanak, mégis hogyan tovább ebben a kérdésben? Cikkünk mégsem érhet véget, amikor épp elkezdődne.

Szakrális jelentőség

„Ha megnézzük az emberi történelem elmúlt néhány ezer évét, a bor mindig is szervesen hozzátartozott a gasztronómiai kínálathoz, a társasági élethez” – kezdi Mészáros Gabriella borszakíró. Elődeink már Krisztus születése előtt 6000 évvel fermentálták a szőlőt a Fekete- és a Kaszpi-tenger könyékén, 5000 éve Dél-Európa lakói is készítettek bort. A komoly borokban szerinte ott kell, hogy legyen a teremtő jelenléte, ez adja szakrális jelentőségét. Az egyiptomiak, később a görögök és a rómaiak vallási ünnepein is szerepet kapott, így épült be már a keresztény és a kereszténységet megelőző időszakok vallási és kulturális életbe.

„A borkészítés, a borivás kulturális adottság. Ahol Európában zajlik borszőlőtermesztés, teljesen más a megítélése, mint például Skandináviában, amely a felmelegedés miatt lassan alkalmassá válik erre a tevékenységre, de nincs hagyománya a borászatnak.” A borszakember úgy látja, a bor szerkezetéhez érzékszervi oldalról hozzátartozik ugyan az alkohol, ám normál esetben semmiképp sem ez jelenti benne az első számú élvezeti értéket.

„Összemossuk a különböző borfogyasztási szokásokat. A tudatos és igényes borfogyasztás egészségügyi hatásait vizsgálva a minőségről ritkán esik szó, pedig az igénytelenül készített bor nem része a kultúránknak. Mondjuk ki: ha egy ócska, mesterséges anyagokkal kisegített, bornak csúfolt italból megiszik valaki napi három litert, vagy ha a barátaival, családjával elfogyaszt egy-két pohár jó minőségű bort, az nem ugyanaz az életforma. A jó minőségű bor összehozza a tájakat, embereket, gasztronómiai kötődése van. Ez a fajta igényesség tanulással párosul, épít és gyönyörködtet. Ez a tudatos és felelősségteljes borfogyasztás lényege.”

Mészáros Gabriella jelzi, hogy a bor élettani hatásairól az orvosokat érdemes kérdezni. Az biztos, hogy segíti a nyálképződést, így az emésztést, és támogatja a keringési rendszert. „Ha a jó minőségű borok kóstolása köré olyan társaságot tudunk szervezni, amely jó hatással van a lelki egészségünkre, az a testünknek is kedvez.”

Meglátása szerint az utóbbi években divatos életmódfelfogássá vált az alkoholellenesség, és a támadás lobbiérdekeket szolgál. „Félő, hogy nem cseng le záros határidőn belül, és eltávolítja az igényes borfogyasztástól a fiatalabb rétegeket. Ez azzal járhat, hogy a szőlőtermesztés, a borfogyasztás visszaszorul, folyamatosan veszít kulturális jelentőségéből, aminek rövid távon is beláthatatlan következményei lehetnek.” 

A kulcs az edukáció

„A bor elsősorban kultúra, a borfogyasztás pedig a gasztronómia része, ennek megfelelően a felelős fogyasztók is az étellel párosított élményt és nem az alkoholbevitelt keresik” – veszi át a szót Rókusfalvy Pál. A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos szerint igazságtalan, torzító általánosítás összemosni a borozást az alkoholizmussal. „Elfogadom, hogy az alkohol bizonyos töménységben és mennyiségben gyilkos vegyület, ám a bor bizonyítottan pozitív élettani hatásait is érdemes hangsúlyozni. A mértékletes és értő borfogyasztásnak számos művészeti ágat megihlető és a szakralitásig ható közösségépítő ereje van, amely meggyőződésem szerint lelki és testi egészségünkre is kedvezően hat.”

A kormánybiztos hangsúlyozza, hogy a kulturált, gasztronómiánkhoz szorosan hozzátartozó borfogyasztásra nevelés kulcsa a korszerű edukáció. A felelős és minőségi borfogyasztást hirdetik a Magyar Bormarketing Ügynökség által szervezett BorKatedra című egyetemi kurzusokon és az általános marketingkommunikációs feladataik során, illetve a közbeszédben is.

Rókusfalvy Pál szerint azoknak, akik az alkoholtartalomban találnak kivetnivalót, megkönnyebbülést jelenthet a világtrend: egyre több fiatalabb fogyasztó fordul a könnyebb és az alkoholcsökkentett, alkoholmentes termékek felé.

„A német sörpiac mintegy 8%-a már alkoholmentes, és az alkoholmentesített borok aránya is világszerte nő. A globális felemelegedés miatt egyre magasabb a szőlő cukortartalma, a várható alkoholfok, emiatt pedig kezelni kell majd az alkoholtartalmat. A magyar borpiacon még van ellenállás az alacsony alkoholtartalommal, alkoholmentesített borral szemben, ám látni kell, hogy ezzel akár ki lehet szélesíteni a piacot, amire rendkívül nagy szükség van. A globális borpiacon nagyjából 13%-os a túltermelés. Meg kell érteni az új generációk igényeit, és a hazai termelőknek is reagálniuk kell rájuk innovatív, új termékekkel. Míg nálunk annak idején a vörösboros kóla hódított, ma a borkoktélokra, alkoholmentesített borok növekvő keresletére érdemes figyelni.”

Hol húzódik a kulturáltság szintje?

Vajon mennyire akadályozza a borfogyasztásról szóló értelmes közbeszédet, hogy az egymillió alkoholista országa vagyunk? Az alkoholfogyasztásról gyakran véleményt formáló Zacher Gábor válasza kizár minden kétséget: „egyértelműen”. Dacára annak, hogy a WHO egy 190 országra kiterjedő, 40 év adatait összegző amerikai vizsgálatra hivatkozva kimondta, egyedül az alkohol mellőzése nem ártalmas biztosan, a toxikológus úgy véli, a kulturált alkoholfogyasztás mégis belefér. „Kérdéses, hogy kinél hol húzódik a kulturáltság szintje. Egy olyan országban, ahol egymillió alkoholfüggő él, még nehezebb megállapítani. Ettől még, ha a vacsorához megiszunk egy pohár bort, egy jó sört, netán kettőt, abból még az égvilágon semmi baj nem lesz. Ha ezek a pohár borok és sörök rendszerszinten beépülnek az életünkbe, akkor érdemes elgondolkodnunk, hogy nincs-e baj.”

A mikrobiom kutatója

Aligha létezik olyan olvasó, aki ne találkozott volna dr. Schwab Richárd gasztroenterológus nevével, aki az elmúlt években számos fórumon beszélt arról, hogy a mikrobiom – az emberi szervezetben élő mikrobák összessége, amelynek egy alrendszere a bélflóra – állapota milyen jelentős hatással van az általános egészségi állapotunkra, hosszútávú életminőségünkre. A mikrobiom aktuális státuszát számos tényező befolyásolja, így az alkoholfogyasztás is; a bélfal áteresztő képességét gátló impregnáló rétegre van károsító hatással az alkohol. Ebből következik a gasztroenterológus „zéró tolerancia” üzenete, amelyet az utóbbi interjúiban árnyalt, bár végeredményében továbbra is azt mondja – összhangban a WHO-val –, hogy nincs olyan meghatározható alkoholmennyiség, amely mindenkinek jót tenne. A gasztroenterológus becslése szerint az emberek 30 százalékának nem ártana napi egy pohár vörösbor, csak az a probléma, hogy nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy kik tartoznak ebbe a 30 százalékba. Ők azok, akik ellenálló bélfallal rendelkeznek, valamint a létező összes egyéb szempontból kockázatkerülő életmódot folytatnak; helyesen táplálkoznak, napi rendszerességgel sportolnak, jó az alvásminőségük és egészséges környezetben élnek.

Hozzáteszi, a mértékletesség mellett a minőség a másik kulcsszó, ám mivel a magyarok közel egyharmada a szegénységi küszöb környékén él, kevés az esélyük arra, hogy több ezer forintos, jó minőségű vörösbort igyanak. „Ők majd a bögrecsárdában fogyasztják az olcsó, rettentően káros, pancsolt szeszt. Általuk, a nagy mennyiségű, deprimált helyzetű borfogyasztó miatt összetettebb kérdés itthon az alkoholfogyasztás.”

Az alkohol rövid távú pozitív hatása, mondja Zacher Gábor, hogy a világ legjobb feszültségoldó szere. Hosszú távon a minőségi, a szupermarketben 2-3 ezer forinttól induló, magas rezveratroltartalmú vörösbor érelmeszesedést gátló hatású. Ám a keringésre gyakorolt hatás értékelhetőségét átalakította a WHO „nulla alkohol” állásfoglalása. A negatív élettani hatások között találjuk – nagy mennyiségű bor fogyasztása esetén – a gyomornyálkahártya-gyulladást, a májgyulladást, a különböző daganatos és idegrendszeri betegségek kialakulását.    

Arányérzék és mértékletesség

Dr. Szűcs Róbert, a villányi Jammertal Borbirtok társtulajdonosa egykor gyakorló orvosként dolgozott, egészségügyi oldalról nézve is hiteles a véleménye. Úgy tartja: az ember teste pontosan tudja, mi kell neki, másképp az alkohol sem lenne jelen több ezer éve a gasztronómiai kínálatban. A mennyiség és a minőség azonban kardinális kérdés. „Az életben a legfontosabb dolog az arányérzék, ami az alkoholfogyasztásra is igaz. Az égetett szeszek rövid idő alatt rendkívül rossz élettani hatásokat fejtenek ki, a pezsgő és a bor az alkoholfok miatt nem ebbe a kategóriába tartozik, ha mértékletesen fogyasztjuk. Figyelnünk kell a testünk jelzéseire, bort addig szabad fogyasztani, amíg jólesik a szervezetünknek!”

Véleménye szerint egy pohár bor segíti a kommunikációt, a szocializációt, hiszen az alkohol igazoltan oldja a kifinomult gátlásokat. Társas lényként ez fontos szempont, a sikeres kommunikáció, a szocializálódás a lelki, így közvetlenül a testi egészséghez is hozzájárul. A teafélék és a kakaó mellett a vörös és kék szőlőkben nagy mennyiségben található antioxidáns hatású rezveratrol úgyszintén. Javítja az érfal rugalmasságát, a keringést, gyógyszertárban is kapható kapszula formájában. Dr. Szűcs Róbert ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy vannak veszélyeztetett csoportok, például a máj-, cukor-, és emésztőrendszeri betegségekben szenvedők, akiknek egyáltalán nem szabad alkoholos italt inniuk.

„Saját magunknak kell eldöntenünk, mit várunk az életet megszépítő, színesítő dolgoktól. Ha valaki a tudatmódosító hatása miatt iszik alkoholos terméket, például bort, az keményvonalas alkoholista. Neki nem a borászatokban ellenőrzött körülmények között előállított minőségi borokra érdemes mutogatnia, hanem magába érdemes néznie. Nem azért válik valakiből alkoholista, mert könnyű borhoz vagy sörhöz jutni. Az okokat máshol kell keresni.”  

Támadás alatt a bor

A balatonfüredi Figula Pincészetet vezető Figula Mihály szinte már magyarázkodásnak tartja, hogy a borászok sűrűn véleményt mondanak a bor egészségügyi hatásairól. Ám ennek szerinte nyomós oka van: a borfogyasztás az „egészséglobbi” révén olyan támadás alá került, amilyennel korábban soha nem szembesültek. „A minőségi szőlőbor termesztésének, fogyasztásának az a szintje, amit mi, borászok ismerünk, nem témája ennek az ügynek. A WHO olyan veszélyességi kategóriába sorolta az alkoholt, mint az azbesztet. Nekünk, borászoknak ez megdöbbentő, hiszen az egész alaptevékenységünk az egészségtudatos életmódról szól. Ennek jegyében műveljük a földet, védjük bioszerekkel a növényeket, és a végső produktum, a bor is erről szól. A szlogenünk, az értéket mértékkel szintén a tudatos, mértékletes fogyasztást reklámozza.”

Felteszi a kérdést: vajon az alkoholfüggők rémítően magas hazai arányát mennyire húzzák fel a magas minőségű borok és a termelőik? „Mennyire vagyunk mi ennek az okozói? A fogyasztói körünkben, a partnereink között nem látjuk az alkoholbetegek tömegét. Olvassuk persze a cikkeket arról, hogy a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása rákkeltő, és egyéb egészségügyi kockázatokat rejt, de mi nem erre a típusú alkoholfogyasztásra biztatjuk a fogyasztóinkat. Nézzük csak meg a Föld kék zónáit, azokat a területeket, ahol szokatlanul magas az emberek átlagéletkora. Egy részükben a lakosság zöme rendszeresen fogyaszt bort. Olaszországban is vannak ilyen zónák, és az egészségügyi szakemberek a hosszabb élettartam okai közé sorolják a borivást.”  

Tisztában vagyunk vele, hogy cikkünk témája összetett és megosztó. Kihívást jelent autentikus válaszokra lelni a borfogyasztás hatásairól annak tükrében, hogy Magyarországon több százezer alkoholbeteg iszik nagy mennyiségű, igénytelenül elkészített bort. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy ne csak a minőségi, mértéktartó borivás mellett érvelő borászok, borszakíró véleményét tárjuk olvasóink elé, hanem az alkoholfogyasztást egészségügyi oldalról behatóan ismerő szakemberek is hallassák a hangjukat. A megismert álláspontok kontextusba helyezve reményeink szerint hiteles kiindulópontként szolgálnak a borfogyasztók és az alkoholt kerülők számára egyaránt.

A cikk a Vince Magazin 2025. februári lapszámában jelent meg. A magazin kívánt lapszáma vagy akár előfizetés is megrendelhető a HG Média webshopjában.

Szerző: Gabay Balázs
Címlapfotó: Szabo Viktor / Unsplash