Ellenállhatatlan nyugalom a Káli-medencében

A Káli-medence nemcsak a nyári szezonban vonzó úti cél. Természeti szépségei, Köveskál utcáinak és épületeinek múltidéző hangulata, a helyi borászok és a minőségi vendéglátóhelyek nyitott kapui egész évben várják a látogatókat.

Mi mással is indíthatnánk a kóstolást, mint pezsgővel! És, mint kiderül, a Vince magazinnak is köze van ahhoz, hogy idestova tíz éve Pálffy Gyula belefogott a pezsgőkészítésbe. 2009-ben fordult termőre a 2006-ban telepített félhektáros furmintültetvényük, 2013-ban pedig 500 palack pezsgőt készítettek a termés egy részéből. A pezsgőt beküldték a Vince magazin decemberi pezsgőtesztjére, és meglepetésükre a mezőnyből ez lett akkor a legjobb magyar pezsgő. Ilyen biztató kezdés után nem volt megállás, és a birtok bővülésével már pinot noirból is készült pezsgő; a 2015-ös évjáratra Tom Stevenson is felfigyelt. Az idei Furmint Februáron pedig a tokaji termelők is egymás után jöttek Gyula furmintpezsgőjét kóstolni; el is fogyott a rendezvény zárása előtt másfél órával… Most már évi 6-8000 palack pezsgőt készítenek.

Az, hogy Pálffy Gyula borásznak állt, a multinacionális üzletláncok térnyerésének volt köszönhető. Gyuláék Tapolcán üzemeltettek jól menő kisboltot, illatszer- és ajándéküzletet, amelyet már nem tudtak nyereségesen működtetni az erős konkurencia megjelenésével. 1998-ban így kezdett el borászattal foglalkozni, beteljesítve ezzel édesapja álmát. „A vérünkben meg volt írva; hadakoztunk ellene, de azt az utat kell járnunk, amit az őseink több száz éven keresztül. Itt mindenki szőlőből és borból élt meg ezer éve. És jól meg tudtak élni. Ezt vehetjük erőszaknak, vagy vehetjük sorsnak, hogy nekünk is vissza kellett jönnünk.”

Szívügyük a furmint

A Scheller Birtokot vezető Tóth Sándorral együtt kezdték el kidolgozni a Káli eredetvédelem alapjait; Sándor sokat beszélt a régi fajtákról, a „szigetiről”, ahogy a furmintot itt nevezték, és amely a filoxéravész előtt a Káli-medence fő fehérszőlőfajtája volt. „A másik indíttatás az volt, hogy Tokajból és az ország más részeiről sok jó száraz furmintot kóstoltam, és elhatároztam, hogy a szívügyünk lesz a furmint. Én nagyon hiszek benne, ugyanakkor azt látom, hogy nehezen találja meg a helyét itt, a Balatonnál. Majdnem mindenkinek van, és majdnem mindenki szentségel. Mi négy éven keresztül csináltuk a Köveskáli Furmint Napok rendezvényt, amelynek az első napján mi, balatoni borászok kóstoltuk egymás furmintját, és beszélgettünk róla, és mindenkinek panasza volt rá. Az olaszrizling elkényeztetett bennünket – az egy olyan fajta, hogy kevés hozzáadott munkával bármit lehet belőle készíteni. A furminttal törődni kell. Nekem vesszőparipám a terméskorlátozás, a furmint pedig ezt meg is követeli.”

Bár a Köveskáli Furmint Napokat a rezsiköltségek emelkedése miatt már nem tudták megszervezni, számos, furmintra hangolt kisebb kóstolóesemény, borvacsora várta a vendégeket idén februárban Köveskálon. A helyi éttermek, szálláshelyek egész évben nyitva vannak, bizonyítva azt, hogy a tó környékének vonzereje nem csupán a nyári szezonra korlátozódik. Amikor Gyuláék Tapolcáról visszaköltöztek Köveskálra, még nagyon más arca volt a falunak. Akkoriban elsősorban a Balaton-part csalogatta a turistákat; a Káli-medence, a Pécselyi-medence, a Nivegy-völgy vízparttól távolabbi települései egyáltalán nem voltak felkapottak.

Minőségi élet

A hetvenes években sok filmet forgattak errefelé Jancsó Miklós rendezésében; számos művész ismerte meg és találta ellenállhatatlannak az itteni nyugalmat. Kialakult egy olyan kör, amely megmentette a hanyatlóban levő épített örökséget, és egy igényesebb, minőség életet élő közösség jött létre. A 90-es évek elején megjelent a Kővirág Étterem, majd a Káli Art Inn, ez pedig a helyi borászatok működésének szempontjából is kedvező volt, hiszen a színvonalas gasztronómia által bevonzott vendégkör a borokban is a minőséget kereste. 

Gyula fajtaborokat és házasításokat is készít; furmintját a termőhely zöldesen csillogó ásványát névadóként választva Olivin néven palackozza, de 2017-ben Nemes fantázianéven félédes, ép és töppedt szemeket is tartalmazó főbor is született belőle. „Elkötelezett és konok, keményfejű kálvinisták vagyunk – fogalmaz Gyula. – Ökológiai szemlélettel dolgozunk, nem engedünk a negyvennyolcból. Inkább vesszen, aminek vesznie kell, de akkor sem. Bioművelésű az egész területünk, beleértve a szántót és réteket is.”

Nem igazi vendéglátósok

Lassan búcsút veszünk, következő állomásunk a település friss színfoltja, a 2022-ben megnyitott, négycsillagos Hotel Mandilla. Penziás Réka és férje, Kovács Gábor három gyermekükkel együtt a fővárosban élnek, a nyarak egy részét azonban akarattyai házukban töltötték, Köveskálra pedig, ahogy sokan mások is, látogatóként, vendégként érkeztek. A falu hangulata őket is rabul ejtette; ugyanakkor maradt bennük egyfajta hiányérzet is, így amikor eladóvá vált Marika néni panziója a Városkút utcában, nem haboztak: megvásárolták, és nekikezdtek egy olyan vendéglátóhely kialakításának, amelyben ötvözték külföldi utazásaik élményeit és a saját, igen magas elvárásaikat. Az eredeti épület alapos átalakításának és teljes felújításának másfél éves munkája után, 2022 májusában nyitott meg a kert mandulafái ihlette néven a Hotel Mandilla.

Többször hallották: ezen a helyen az látszik, hogy nem igazi vendéglátósok üzemeltetik, mert olyan, feleslegesnek tűnő dolgokra költenek, amit ők maguk azonban fontosnak éreznek. Hisznek abban, hogy ettől kerül bele valami plusz, ettől lesz igazán egyedi és otthonos. Nem dolgoztak lakberendezővel; mindent az utolsó kiskanálig maguk választottak ki és rendeltek meg. 

Mint egy trattoriában

Az étterem atmoszférája, koncepciója szintén saját élményből táplálkozik, a távoli országokban megélt hangulatok egyvelegét szerette volna a házaspár hazacsempészni. Vállaltan nem a helyi hagyományok és a magyar konyha mellett tették le a voksukat; az étlapon eredeti olasz és mediterrán ihletésű fogásokat találunk, rákot és tengeri sügért, házi tésztákat, pizzát, steaket, tiramisut. A fogások nincsenek újragondolva; autentikusak és egyszerűségükben nagyszerűek, akár egy olasz vidéki trattoriában. 

A szobák és az étterem mellett Réka és Gábor a kertre is nagyon büszke. Tavasztól őszig lenyűgöző látványt nyújt a gondosan nyírt gyep, a kőből rakott teraszok támfalainak geometriáját megtörő buja virágtenger, a medence hűs kékje és az esték sötétjét ellenpontozó meleg fényű lampionsor. „Nyáron sokszor azon kapjuk magunkat, hogy minden asztalunk foglalt, szól a zene, mi pedig kint állunk, és az mondjuk egymásnak: te figyelj, ez a mi éttermünk, és tele van!”

A hazaúton már a késő délutáni súrlófényekben fürdőző tájban gyönyörködünk, a szőlőtőkék között még megállunk egy rövid fotózásra. Nehezen enged el minket Köveskál. Könnyű megérteni azokat, akik nem tudják máshol elképzelni az életüket; akik egy vargabetű után visszatértek, vagy itt lelték meg második otthonukat, távol a zajjal zümmögő mindennapoktól, egy másfajta, nyugodtabb ritmusú mikrokozmoszban.

Opel Astra Sports Tourer

Egy fehér kombi Opel. „Cégautó” – vágod rá, és igazad is lenne, de megannyi, tesztvezetéssel töltött év után azt mondom, hogy ez egy különleges autó. És nem csak azért, mert nem elektromos (bár nagyon élveztem, hogy végre nem kell megszakítanunk az utazást és esetleg szoronganom a töltéssel eltöltött hosszú percek miatt). Csak beálltam egy kútra és megtankoltam finom gázolajjal. Nyomatékkal, egészséges motorhanggal, jó vezetési élménnyel, tengermély csomagtartóval és ideális fogyasztással csábít el. Nem mellesleg még szép is. Azta, ez tényleg egy kombi Astra. (Tokaji Balázs)

Szerző: Vancsik Ivett
Címlapfotó: Talabér Géza
(partneri együttműködés)