Helyzetkép az új hulladékgazdálkodási szabályok gyakorlati alkalmazásáról – 1. rész
Sztanev Bertalan a BorÉRT Egyesület alapító tagja és a BorÉRT Online Borjogi Útmutató szerkesztője exkluzív borjogi cikksorozatában konkrét példákkal mutatja be, a borászatok milyen válaszokat adnak az új hulladékgazdálkodási szabályok hozta kihívásokra.
Az új hulladékgazdálkodási folyamatokkal, új fogalmakkal és kötelezettségekkel a borágazat szereplői már több mint egy éve ismerkednek. A kötelező gyártói felelősségre vonatkozó szabályok (EPR) már életbe léptek. Most a kötelező visszaváltási rendszerrel (DRS) összefüggő szabályok bevezetésének és alkalmazásának a kellős közepén vagyunk. Ugyan január 1-től van lehetőség az új visszaváltási szabályok alapján forgalomba hozni termékeket, a boltok polcain mégsem találkozunk eggyel sem. Több cikkben is írtunk már az új szabályokról, szervezetekről és azok feladatairól. Most arra voltunk kíváncsiak voltunk, a borászatok hogyan készültek fel az előírásoknak való megfelelésre, hol tartanak a felkészülésben, milyen teendők vannak még július 1-ig, amikor a visszaváltási rendszer már mindenki számára teljes körűen kötelezővé válik.
Célunk volt, hogy az ország különböző pontjairól, különböző borászatokat szólítsunk meg. Esetük, gyakorlatuk más borászatok számára is útmutató lehet. Idővel szeretnénk majd ismét megkérdezni őket, hogy hol tartanak, milyen tapasztalatokhoz jutottak a felkészülési folyamatban. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) nemrég megválasztott új elnöke több előadásában is beszélt arról, megválasztása óta a legfőbb és a legtöbb időt felemésztő feladata az új jogszabályok élhetővé tétele a borágazat szereplői számára. Hangsúlyozta, hogy az ágazat szereplői nem a vonatkozó szabályok hatálya alól szeretnének kikerülni. Céljuk az, hogy a hulladékcsökkentést célzó törekvéseknek ésszerű, betartható, a borágazat sajátosságaihoz igazodó előírások mentén kelljen megfelelni. Frittmann János azt is kiemelte, hogy az amúgy is jövedelmi válságban szenvedő borágazatra a hulladékcsökkentés nem róhat elviselhetetlen terheket, mivel az a szereplők kilépéséhez vezet, ami nem lehet célja a jogalkotóknak.
A borágazat egészét képviselő köztestület álláspontjának ismeretében a Törleyt, és a balatoni Dobosi Pincészetet kérdeztük meg felkészülésük jelen állásáról. A megkérdezett borászatok méretüktől függetlenül kiemelték, hogy a július 1-től alkalmazandó jogszabályok teljes körűen még nem készültek el, még a jövőben is várhatók módosítások. Ez a tény nem teszi lehetővé a felkészülés lezárását.
Törley – fel lehet készülni, de még nem teljesen világos, hogy mire
A cégcsoport széles termékkörrel, jelentős termékmennyiséggel rendelkezik, így a kötelező gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási rendszer szinte valamennyi szabályában érintettek. Ebből következően jelentős erőforrásokat igényel az új szabályok teljesítésére történő felkészülés. Jelenleg öt fő munkaidejét igénylik az adminisztráció kialakításának feladatai, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel történő egyeztetések. Rendszeres kapcsolatot tartanak a Zwackkal is, illetve két tanácsadó céggel is szerződéses viszonyban vannak.
A legnagyobb gond, hogy a napi alkalmazásra történő felkészülés gyakorlati kérdéseire a MOHU-tól sem minden esetben tudnak választ kapni. Ez részben annak is oka, hogy a MOHU-nak a jogalkotókkal is rendszeresen kell egyeztetniük a részletkérdésekről. Előfordul azonban az is, hogy a jogszabályokat a MOHU, a tanácsadók és a cég is eltérően értelmezik. Kritikusnak érzik a visszaváltási rendszerben kötelezően előírt audit kérdését is. Az auditáló cégek a jogszabályban előírt 45 napot jelenleg nem tudják tartani. Meglátásuk szerint a gyártók egyelőre a visszaváltásra kötelezett csomagolóanyagaiknak csak töredéke esetében indították el az auditálási folyamatot.
A nyilvántartás és bevallás folyamatát időigényes a meglévő ügyviteli rendszerekbe illeszteni, mert a rendelet több borászati kategóriát is eltérő díjtétellel tart számon. Ezen túlmenően a bevallást kilogramm és darab egységben kell elkészíteni, ami nem igazodik egyik meglévő nyilvántartáshoz sem.
Tapasztalatuk az, hogy a fogyasztók egyáltalán nem tájékozottak a visszaváltási rendszerrel kapcsolatban. Sőt, a kereskedők nagy része sem tudja, hogy mi lesz majd a feladatuk. Attól félnek, hogy a felkészülésre most nagy hangsúlyt fektető vállalkozások emiatt fognak hátrányt szenvedni. Ez abból adódik, hogy a számos bizonytalanság és az általános felkészületlenség miatt a rendszer csúszással és a vonatkozó szabályok további módosításával fog csak elindulni. Ez a már kialakított rendszereik újabb módosítását teszi majd szükségessé.
Tapasztalatként elmondták, hogy a rendszer kialakítása jelent nehézséget. Ha már működőképes lesz, az nem fog jelentősebb adminisztratív terhet jelenteni. Pozitívum továbbá, hogy a MOHU segítőkész. Rendszeres webináriumokkal, az írásban beküldött kérdésekre adott válaszokkal igyekeznek minden segítséget megadni a piaci szereplőknek. A rendszer összetettsége miatt a Törleynél azt ajánlják a többi borászatnak, mindenképpen vegyék igénybe a tanácsadók munkáját. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a tanácsadók kapacitása már igen szűkös a nagyszámú partner miatt. A MOHU információs anyagaira lehet támaszkodni, azok tényleges segítséget jelentenek a regisztrációs folyamatokban. Mindenkit arra bíztatnak, hogy kérdéseikkel keressék a MOHU-t.
Dobosi Pincészet – kivárásra játszanak
Más tapasztalatokról számolt be Dobosi Győző, aki nemcsak a családi pincészetük vezetője, de egyben a Balatonfüred-Csopaki borvidék hegyközségi küldöttje is. A felkészülést a könyvelővel csinálja végig, hogy ismerje a folyamatokat, tudjon másoknak is segíteni. Hangsúlyozta, hogy nem a terhek alól szeretnének kibújni, de kiemelte azt is, hogy kezelhető rendszerre van szükség. Dobosi Győző is elmondta, hogy a szabályozás még felemás. Kifejezetten kezelhetetlennek tartja az auditálás folyamatát a borágazat esetében. Azt, hogy minden pincészet összes termékét egyesével kelljen auditálni a visszaváltási rendszer működéséhez. A borászatok jól körülhatárolt üvegtípusokkal dolgoznak, a legnagyobb mennyiséget néhány üvegtípus teszi ki. Véleménye szerint körülbelül százhúsz üvegtípus auditálásával a borágazat szinte valamennyi szereplőjének a gondja meg lenne oldva. Bár, tette hozzá, hogy akkor valószínűleg az auditáló szervezetek bevétele csökkenne.
Dobosi szeretné elérni, hogy a Balatoni Borrégió egységes álláspontot képviseljen. Az összefogáson által a visszagyűjtés valóban a környezetvédelmet szolgálhatná. Ahelyett, hogy a csomagolás tört üvegként végezné, inkább vissza kellene gyűjteni az üres palackokat. Mosást követően a borászatok ismét használni tudnák ezeket.
A tapasztalható jogszabályi és jogalkalmazási bizonytalanságok miatt még egyetlen csomagolást sem adtak be auditálásra. A felkészüléshez nem vesznek igénybe tanácsadócéget. Tapasztalatuk szerint teljes körű tanácsadást egyik cég sem tud nyújtani, illetve a tanácsadók véleménye között is jelentős véleménykülönbségek vannak. Egyelőre kivárásra játszanak.
Mivel a téma igen szerteágazó és igen sok kérdés merült fel a megkérdezett borászatok részéről is, ezért további borászatokat is megkérdezünk, illetve megszólítjuk a MOHU-t is.
A további szereplők válaszait a cikkünk következő, második részében ismertetjük.
Szerző: Sztanev Bertalan, borágazati szakértő, a BorÉRT Egyesület alapító tagja
Címlapfotó: Lacey Williams / Unsplash
