Helyzetkép az új hulladékgazdálkodási szabályok gyakorlati alkalmazásáról – 3. rész
A borászokat képviselő Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, valamint az Energiaügyi Minisztériumot is megszólaltatta Sztanev Bertalan. A BorÉRT Egyesület alapító tagjának, a BorÉRT Online Borjogi Útmutató szerkesztőjének exkluzív borjogi cikksorozata a harmadik résszel folytatódik.
Az új hulladékgazdálkodási szabályok közül a 2024. január 1-től hatályos, de csak július 1-től kötelezően alkalmazandó visszaváltási rendszerről szóló cikksorozatunk első két részében megkérdeztünk néhány borászatot felkészülésük állásáról, tapasztalataikról. A borászatok meglepően aktívnak bizonyultak, igénylik az új rendszer bevezetésével kapcsolatos információkat. A végrehajtásért felelős hulladékgazdálkodó szervezet, a MOHU is aktív a piaci szereplők tájékoztatásában. Rendszeres online konzultációkat biztosít hétfőnként, amelyekre bárki szabadon csatlakozhat, teheti fel kérdéseit. A cikksorozat harmadik részében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát és a szabályozásért felelős Energiaügyi Minisztériumot kérdeztük meg a felkészülés aktuális helyzetéről.
Ahogy arról előző cikkeinkben beszámoltunk, a hulladékgazdálkodás szereplői, mind a gyártók (bortermelők), a hasznosítók, az érdekvédelmi szervezetek és a jogalkotók is a rendszer bevezetésével egy időben finomhangolják tevékenységüket. A gyártók ismerkednek a termékregisztrációval, a csomagolások auditjának folyamatával. A MOHU igyekszik lépést tartani a gyakorlatban felmerülő végrehajtási kérdésekkel. Az érdekvédelmi szervezetek lobbiznak a jogalkotóknál. Teszik ezt annak érdekében, hogy a kötelezettekre a jogszabályok ne rójanak több adminisztratív és anyagi terhet, mint ami még elviselhető. A jogalkotó feladata pedig, hogy egyensúlyt találjon a piaci szereplők és az eredeti jogalkotói szándék között. Valljuk be, hogy ez egyik szereplő esetében sem kis feladat.
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) tavalyi bevezetésével, valamint a gyakorlatban 2024. július 1-én induló kötelező visszaváltási rendszerrel (DRS) a hulladékok kezelésével kapcsolatos hozzáállásnak mindenképpen változnia kell. Ahogy arról az elmúlt évben a piaci szereplők tapasztalatot szerezhettek, a hulladékkezelésnek bizony költségei vannak. Hamarosan a fogyasztóknak is szembesülniük kell azzal, hogy ők is a hulladékgazdálkodás felelős szereplőivé válnak. Ez anyagilag is érinteni fogja őket.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) álláspontjáról Szmilkó Gabriella szakmaközi igazgatót kérdeztük meg. A borászok önkormányzataként működő szervezet még tavaly decemberben adott ki egy közleményt. Ebben azt írják, a környezettudatos csomagolási módszerek elterjedése, a gyártás során és az elkészült termék felhasználása után keletkező hulladék csökkentése és újrafelhasználásának vagy újrahasznosításának szorgalmazása nagyon közel áll a szőlő- és borágazathoz.
A HNT ezért már 2023. év elejétől kiemelt ügyként kezelte a hazai szabályozás alakulását. Foglalkoztak annak várható hatásával a szőlő- és borágazatra. A HNT úgy ítélte meg, hogy a bevezetni tervezett szabályok nem veszik figyelembe az ágazat sajátosságait. Mindenek előtt a termelés és csomagolás más italtermékektől eltérő technológiáját. Szmilkó Gabriella elmondta, a HNT-nek továbbra is határozott az álláspontja. Szerintük a legtöbb bortermelő országhoz hasonlóan Magyarországon is mentesíteni kell a borágazatot a DRS kötelezettsége alól. A borászati termékek esetében a csomagolás sokfélesége, a jellemzően kis tételszámok és a termékféleségek nagy száma miatti sokszínűség körülményessé teszi a tervezett visszagyűjtési rendszer alkalmazását. Ez indokolja, hogy a borágazat Magyarországon is mentesüljön a DRS kötelezettség alól.
A HNT hasonlóan érvelt a kiterjesztett gyártói felelősség szőlő- és borágazatra történő alkalmazásával kapcsolatban. A HNT által elvégzett hatásvizsgálatok azt mutatták, hogy az EPR eredetileg tervezett díjtételei aránytalan terhet jelentettek volna a bortermelők számára. A jogalkotó ezért enyhített az eredeti javaslat szerinti anyagi terheken. A 77 forintos kilónkénti üvegdíj helyett 11,98 Ft/db átalánydíj bevezetését tette lehetővé a borászatok számára. Így az EPR díjak a legtöbb termelőnél csak kis mértékben haladják meg a korábbi termékdíjakat, amit az EPR-ben fizetendő díjjal csökkenteni lehet. Az átalánydíj magába foglalja a palackos bor kiterjesztett csomagolását is, tehát például a kartont vagy a papírtáskát. Ez az anyagi terhek mellett az adminisztrációt is jelentősen csökkenti a borászatok esetében.
Az ágazat DRS mentességére tett HNT javaslatot a jogalkotók nem támogatták. Ezért a HNT célja most az, hogy a borászati termékekre vonatkozó adminisztratív és anyagi terhek ne haladják meg az EPR rendszer terheit. A HNT ez irányú javaslatát az anyagi terhek könnyítésére vonatkozóan a jogalkotó elfogadta. A DRS díjak alapja azonban a felhasznált csomagolóanyag tömege az EPR értékesített mennyiség alapú számításával szemben. Ezért a 400 grammnál nehezebb üvegpalackba töltött borok DRS díjai némileg emelkedtek. Ezzel együtt a kiegészítő csomagolások esetében – amikre a borászoknak 2024. június 30-ig van lehetőségük átalánydíjat fizetni – megváltozik 2024. július 1. után. A kiegészítő csomagolások esetében EPR díjat kell fizetni, míg a DRS kötelezett termékek után DRS díjat.
A sorozat korábbi cikkeiben említésre került hogy a borászatok által használt leggyakoribb palacktípusok esetében minden szereplő számára egyszerűbb lenne a típusaudit alkalmazása. A HNT ezt is javasolta a jogalkotónak. Ennek megvalósítása azonban nem csak jogszabályi, hanem technológiai fejlesztést is igényel. Ennek lehetséges megvalósítása így 2025-re várható legkorábban. Ez azonban már nem biztos, hogy érdemi segítséget fog jelenteni a borászatok számára. Addigra ugyanis valamennyi csomagolásuknak át kell esni a DRS regisztráción és auditon.
A HNT még tavaly ősszel elvégzett egy gazdasági számítást az üvegpalack csomagolások auditjával kapcsolatban. Az akkori szabályok alapján az audit tizenkét palackot igényelt termékenként. A HNT számítása szerint ez egy üres, címkézett, zárással ellátott palack esetében 250 forint költséget jelent egy borászat számára. Egy termék esetében – nem számítva a DRS logó és az új vonalkód elhelyezése miatti címkeváltás költségét – háromezer (12 x 250) forint költséget jelent termékenként. Ha egy borászatnak csak húsz terméke van, az csak az auditra átadott palackok esetében 60 ezer forint költséget jelent.
Az egyeztetéseknek köszönhetően jelenleg nyolc palack is elegendő, ami harmadával kisebb költségvonzattal jár az eredeti szabálynál. De további könnyítés is érkezett. Az azonos palackba töltött különböző termékek esetén minden további termékből csak 1-1 mintát kell megküldeniük a termelőknek a MOHU részére. Azon ugyanis „csak” a címke változik. Ezt követően az audit lezárása már csak három napot fog igénybe venni a tervek szerint. Fontos azonban, hogy a MOHU címkézési útmutatójának megfelelően legyen minden termék címkéjén elhelyezve a DRS logó és a vonalkód. (A vonalkód tartományt a GS1 Magyarország adja ki, és díja van.) Másrészt biztosítani kell, hogy a címke anyaga ne térjen el az auditra beküldött minta címkéjének anyagától. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a könnyítés az auditra vonatkozik. A regisztrációt külön-külön minden termék esetében meg kell tenni.
A DRS szabályok miatt – ha később a csomagolásban jelentős változás történik – a forgalomba hozatal időigénye 45 nappal megnő. (Ez lehet például új palack vagy címke.) Ha a csomagolás auditjának 45 napjához az analitikai és érzékszervi vizsgálatok és a címkekészítés időigényét is hozzászámoljuk, akkor a forgalomba hozatal akár négy hónapot is igénybe vehet. Ez különösen a könnyű gyümölcsös borok esetében nagyon hosszú. Ezt elkerülendő, a borászatoknak még komolyabban kell tervezniük és előre gondolkodniuk.
Szmilkó Gabriella ezért azt tanácsolja a borászoknak, hogy amennyiben egy borászati termék forgalombahozatali azonosítóját 2023. december 31. után kérelmezték, de 2024. június 30-ig nem tudják abból a teljes készletet forgalomba hozni, akkor azt már a DRS-re vonatkozó szabályok szerint tegyék meg, akár a végső határidő előtt. Így az adott tételt egy rendszerben tudják kezelni, és csak a DRS regisztrációval kapcsolatos adminisztráció fogja terhelni őket. Emellett fontos szempont, hogy csak egyféle címkét kell készíteniük a teljes mennyiségre. Az is igaz, hogy a DRS kötelezettsége alá tartozó csomagolások esetében a visszaváltási díj alkalmazása az adatszolgáltatás negyedéves gyakorisága mellett havi jelentési kötelezettséggel jár.
A HNT határozott álláspontja, hogy a csomagolóanyagok előállítási technológiájának környezetbarát irányba mozdítása, a csomagolóanyagok súlyának csökkentése, az újrahasználat és az újrahasznosítás arányának növelése közös cél. A HNT véleménye szerint az azonban elkerülendő, hogy üvegcsomagolás helyett a borászatok inkább a műanyagot helyezzék előtérbe a hatályos környezetvédelmi előírások miatt. Különösen a földrajzi árujelzővel rendelkező borok esetén.
Az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályához számos, az előző cikkeink során megfogalmazódott kérdéssel fordultunk. Kérdéseinkre tételes válaszadás helyett az alábbi tájékoztatást adták:
„A kormány célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében 2023. július 1-jével elindult hazánkban az új hulladékgazdálkodási rendszer. Ekkortól Brüsszel irányelveinek és elvárásainak megfelelően bevezettük a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert is. Ez alapján a környezetszennyező termékek gyártóinak a «szennyező fizet» elve alapján díjat kell fizetnie a termékei hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. 2024 elejétől kötelező visszaváltási rendszer működik az országban, amely hozzájárul ahhoz, hogy néhány év alatt elérjük a PET palackok 90 százalékos visszaváltási arányát.
A kötelezően visszaváltási díjas termék regisztrációját a gyártóknak a forgalomba hozatal időpontját megelőzően legalább 45 nappal kell a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen kezdeményezniük. A koncessziós társaság a regisztráció gyártó általi kezdeményezésétől számított 45 napon belül végzi el a kötelezően visszaváltási díjas termék regisztrációját és kapcsolódó adatainak informatikai adatbázisban való rögzítését.
A gyártók az érintett szervezetektől kapott észrevételekre is figyelemmel meghatározott átmeneti időpontig – 2024. június 30-ig – a korábbi szabályok szerint hozhatják forgalomba a kötelezően visszaváltási díjas termékeiket és ezek a készletek kifuttatásáig forgalmazhatóak maradnak.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabály kötelezettséget ír elő a gyártók számára az adataiknak a koncessziós társaság elektronikus felületén történő megadására, az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vételük kérelmezésére, nyilvántartás vezetésére, adatszolgáltatásra és díjfizetésre vonatkozóan. Ezek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóságok folyamatosan ellenőrzik és jogsértés feltárása esetén megteszik a szükséges intézkedéseket.”
A kapott tájékoztatásból azt olvassuk ki, hogy a jelenleg ismert jogalkotói szándék szerint a DRS rendszer 2024. július 1-től a borászatok számára is kötelező. Ezért a jogszerű forgalmazás elengedhetetlen feltétele, hogy a csomagolóanyagokat az évi 5 ezer kiszerelési egységnél többet forgalomba hozó borászatok regisztrálják, auditáltassák. Ellenkező esetben a forgalmazás felfüggesztésére, adott esetben a jogszabályban rögzített szankciókra számíthatnak.
A cikksorozat hamarosan folytatódik a negyedik résszel.
Szerző: Sztanev Bertalan, borágazati szakértő, a BorÉRT Egyesület alapító tagja
Címlapfotó: Max Tcvetkov / Unsplash
