Helyzetkép az új hulladékgazdálkodási szabályok gyakorlati alkalmazásáról – befejező rész
Közeledik 2024. július 1., vagyis az új visszaváltási rendszer (DRS) kötelező bevezetésének ideje, ezért Sztanev Bertalan összefoglalta a borászatok számára a legfontosabb tudnivalókat. Ezzel befejező részéhez érkezett a BorÉRT Egyesület alapító tagjának, a BorÉRT Online Borjogi Útmutató szerkesztőjének hulladékgazdálkodásról szóló exkluzív borjogi cikksorozata.
A kötelező visszaváltási rendszerről készített cikksorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Első cikkünkben megkérdeztük a borászokat kezdeti tapasztalataikról. Második cikkünkben a rendszert működtető szolgáltatót is megszólítottuk. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. által szervezett online konzultációkon részt vettünk, hogy képben legyünk a Magyarországon teljesen új szabályokkal. Végül legutóbbi cikkünkben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát és az Energiaügyi Minisztériumot is megszólítottuk a megismert rendszer lehetséges és várható módosításairól, a felmerülő problémákról és azok kezeléséről. A sorozatunk utolsó részében igyekszünk minden szükséges információt összefoglalni, valamint az első cikkünk óta eltelt időszak újdonságairól beszámolni.
Az új hulladékgazdálkodási szabályok a tavalyi évben két új fogalmat vezettek be. Az egyik új fogalom a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), amely már hatályban van, és a legtöbb csomagolást érinti. Hosszabb távon, a gyakorlatban az EPR a környezetvédelmi termékdíjat fogja teljesen kiváltani. Az EPR rendszerbe gyakorlatilag minden első forgalomba hozónak be kell regisztrálnia a MOHU oldalán. Az EPR rendszerben már eddig is keletkezett adatszolgáltatási, bevallási és befizetési kötelezettsége minden gyártónak.
A másik új fogalom a kötelező visszaváltási rendszer (DRS). Ez 2024. január 1-től van hatályban azzal, hogy 2024. június 30-ig alkalmazására a jogalkotó lehetőséget biztosít minden gyártónak. Kötelezettséget majd 2024. július 1-től fog jelenteni. Ekkortól – néhány kivételtől eltekintve – forgalomba hozni a DRS kötelezettség alá tartozó csomagolást csak a MOHU internetes felületén kezdeményezett és sikeresen lezárt DRS regisztráció és a csomagolás auditja után lehet. A kötelezettség azt jelenti, hogy első alkalommal forgalomba hozni borászati terméket ezen időpontot követően csak a DRS-ben auditált csomagolóanyagban lehet, amennyiben a csomagolás DRS kötelezett, azaz 0,1 – 3 liter közötti űrtartalmú, egyszer használatos műanyag, fém illetve alumínium anyagú és nem tejtermék tárolására szolgál. Nem tartozik tehát a DRS rendszerbe a többutas csomagolás. Azt továbbra is a kiskereskedelmi egységek gyűjtik vissza a termék forgalmazója számára. A többutas csomagolóanyagokat a MOHU nem kezeli.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenti szabályozás további módosítások nélkül fog hatályba lépni. Ez azt jelenti, hogy a zökkenőmentes forgalmazás érdekében minden bortermelőnek – aki még ezt nem tette meg – el kell kezdenie a DRS rendszerben történő regisztrációt. A regisztráció hossza negyvenöt nap. Nem sok idő maradt tehát a borászatoknak regisztrációjuk elindítására.
Nem kötelezett a DRS regisztrációra az a borászat, amelynek – valamennyi italcsomagolását figyelembe véve – a tavalyi évben forgalomba hozott összmennyisége nem éri el az ötezer darabot. Fontos ebben az esetben kihangsúlyozni, hogy minden italcsomagolás típust össze kell számolni. Nem borászati termékfajtánként vagy csomagolásfajtánként értendő az ötezer darab. A szabályozás alapján nem sürgeti a regisztrációs kötelezettség azt a bortermelőt, aki a csomagolt borászati termékeket június 30-ig az EPR alapján forgalomba helyezi, azaz a forgalomba helyezett csomagolásokat az EPR rendszeren belül tartja nyilván, vallja be és fizeti meg az EPR díjat.
Ennek alapján a csomagolások az EPR alapján lesznek forgalomba hozva, így nem váltnak DRS kötelezett csomagolássá. A DRS rendszerbe tartozó termékek esetén ez a lehetőség július 1-től már nem nem áll fenn. Néhány csomagolás esetében előfordulhat, hogy a MOHU által megadott paraméterek alapján a visszaváltó automaták nem tudják kezelni a csomagolást. Így az a DRS-ben nem kezelhető. Ha a MOHU által megadott méretek alapján a csomagolás nem DRS kompatibilis, abban az esetben is a csomagolást regisztrálni kell. A MOHU-tól kell legyen visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a csomagolás nem DRS kompatibilis. A nem DRS kompatibilis minősítést a MOHU állapíthatja meg.
A jogszabály egyelőre nem ad egyértelmű iránymutatást arra, ha a csomagolás ugyan DRS kompatibilis, de nem tud a borászat üres csomagolást auditra küldeni. Ebben az esetben a MOHU oldalán a terméket regisztrálni kell, de az audit egyedi formában fog folytatódni. A regisztrációt követően a MOHU-tól személyes audit lefolytatását kell kérni. Ilyen esetek lehetnek a kis tételű, egyedi csomagolású muzeális tételek, vagy a nagy értékű import termékek. A MOHU-val a konzultációt meg kell kezdeni, de az egyértelmű jogszabályi iránymutatás nélkül a MOHU is kivár egyelőre a válaszadással.
A csomagolás audit folyamata során néhány gyakorlati lépés változott, amit érdemes figyelembe venni. Ha a regisztráció során, a regisztrációs felületen találunk olyan csomagolást, amelyet a MOHU már sikeresen auditált a DRS rendszerben, akkor nem szükséges a regisztrált termékből hét darabot beküldeni. Ebben az esetben elég csak egy terméket beküldeni a végső címkével, vagy címketervvel (mock-up csomagolás). A lényeg, hogy a logó és a vonalkód pozíciója, minősége a végső csomagoláshoz képest ne változzon. Fontos, hogy a kiválasztott csomagolás minden paraméterében (kivéve a címke) megegyezzen az auditra beküldendő csomagolásunkkal. Az audit során ugyanis a MOHU és a visszaváltó automatákat gyártók azt vizsgálják, hogy a gép olvasni tudja-e a szükséges információkat, vagy sem. A regisztráció során meg kell győződni arról, hogy a kiválasztott más gyártó, vagy éppen saját, korábban beküldött csomagolásunk auditja befejeződött-e és paramétereiben tényleg megegyezik-e a választott csomagolással. Ebben az esetben az audit folyamata jóval olcsóbbá és egyszerűbbé válik.
Új termék első forgalomba hozatali szándéka esetén egyszerűbb, ha az új termék csomagolása már tartalmazza a vonalkódot és a visszaváltási logót. Ekkor nincs szükség arra, hogy később a vonalkódot le kelljen cserélni. Ebben az esetben a regisztrációt és az auditot minél hamarabb meg kell kezdeni, hogy a negyvenöt nap miatt a DRS kötelező alkalmazásának első napjából ne csússzunk ki. Ez igaz minden olyan termékre, amelynek első forgalomba hozatala a DRS-ben történik, azaz korábban a termék nem volt forgalomban.
A MOHU tájékoztatása alapján nincs mód jelenleg a negyvenöt nap lerövidítésére. Ez egyre inkább így lesz, ahogy a kötelezettség alkalmazásának időpontja közeleg. Később, termékvariáció (azaz a címke változik) vagy csomagolásvariáció (a csomagolás kevesebb, mint 20%-ban tér el súlyában, méretében a regisztrált csomagolástól), vagy új termék regisztrációja során a MOHU elképzelhetőnek tartja, hogy ez az időszak rövidebbé fog válni.
A MOHU későbbre ígérte, hogy egységes típuscsomagolások (pl. a leggyakrabban használt üvegtípusok) is lehetnek majd hivatkozható csomagolások. Az ehhez szükséges technikai feltételek kialakításával azonban nem fognak végezni július 1. előtt. Ebben az esetben nem lesz majd szükség más gyártó csomagolására hivatkozni. Mindazonáltal egy végső terméket ekkor is meg kell majd küldeni a MOHU-nak a forgalmazás megkezdése előtt.
A borászatoknak azt is érdemes szem előtt tartaniuk a DRS jelöléseket tartalmazó csomagolásuk kialakítása során, hogy a címkét úgy kell tervezni, hogy azon a kötelező tápérték és összetevők jelölése szerepeljen, vagy annak legalább az elképzelt helye meglegyen. A csomagolások auditja során fontos, hogy a DRS logó és a vonalkód helye ne változzon a későbbi gépi olvashatóság miatt.
Szerző: Sztanev Bertalan, borágazati szakértő, a BorÉRT Egyesület alapító tagja
Címlapfotó: Marco Mornati / Unsplash
