Hamarosan debütál a Magyar Bormarketing Ügynökség új kampánya
Lezajlott a Rókusfalvy Birtokon az 5. Pezsgőkonferencia. Mivel mi is ötödjére voltunk jelen, mondhatjuk, hogy minden eddiginél nagyobb számban sorakoztattak fel érdekesebbnél érdekesebb témákat a szervezők. Mutatjuk is, miről maradt le, aki a nyár utolsó napját nem Etyeken töltötte.
Az idei Pezsgőkonferencia fő témaköre a fenntarthatóság köré csoportosult, nem véletlenül. Napjaink egyik fő hívószava ez, nemcsak az élelmiszerek tekintetében, hanem borok kapcsán is. Bár már amikor ezt írjuk, nyomdában a következő lapszámunk, az augusztusi Vince Magazinban mi is kiemelten foglalkoztunk az ilyen szellemben készített borokkal, de online is fellelhető natúr- és organikus borokról szóló értekezésünk.
A sok érdekes téma közül talán nem túlzás kijelenteni, hogy a jelenlévők, és a hazai boros szakma által a leginkább várt volt Rókusfalvy Pál előadása. A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos idén nyáron készült el a részletes hazai és nemzetközi kutatásokra épített Nemzeti Bormarketing Stratégiával, amelynek operatív megvalósításáért az általa létrehozott Magyar Bormarketing Ügynökség felel. A hosszasan előkészített vaskos könyv azonban nem nyilvános, és az azóta készített interjúk sem árulnak el túl sok konkrétumot azzal kapcsolatosan, mit is takar a stratégia, hiszen az egy belső használatra készült részletes „munkaanyag”, de hamarosan elérhető lesz annak nyilvános összegzése. Augusztus elején viszont ahhoz is eljutott az első, Buborékok nyara névre keresztelt kampány híre, aki egyébként nincs jelen a közösségi médiában.
Rókusfalvy: új bormarketing kampányok
A kampány nem titkoltan a fiatalokat szólítja meg, ezért a bohókás betűtípus, illetve az első pillantásra érdekes felvetés, hogy a jövő borfogyasztó generációját a koktélokon keresztül lehet jól megfogni. Ez egyébként nem újdonság a nemzetközi borpalettán sem: Bordeaux-ban is hasonlóképpen édesgetik magukhoz a fogyasztókat a saturnes-i termelők. A kampány mögötti elképzelés kiindulópontja az, hogy a borfogyasztói generáció idősödik, a fiatalok megszólításához pedig új eszközök és más nyelvezet szükséges. Ma világszinten a fogyasztók 40%-a választja a sört, és csupán 23% nyúl bor után. Ez pedig értelemszerűen hosszútávon nem rentábilis mutató egy bornemzet fenntartása szempontjából. A Buborékok nyara mozgatórugója volt még a fiatalok alacsonyabb alkoholtartalmú italok felé történő elfordulása is.
Rókusfalvy Pál elmondása szerint ő maga is meglepődött, mennyire jól működik a kampány. Az álala ismertetett számokra hagyatkozunk, amikor azt írjuk, hogy az első héten 150 borászat csatlakozott a népszerűsítéshez. Az online térben 4 hét alatt 14 millió alkalommal, 2 millió fogyasztóhoz jutott el a kampány híre, a zenei fesztiválokon pedig 250 ezer embert tudtak megszólítani.
Ez természetesen már a (közel)múlt, mi pedig már azt is tudjuk, hogy a vaskos könyv következő fejezetei alapján milyen következő lépések várhatók: a most végződő nyári kampányt sorban követik majd a következő tematikus marketingkommunikációs aktivitások szürettől adventig. Hamarosan pedig megkezdődik a magyar bor népszerűsítése a fontos exportpiacokon is.
Új EU-s szabályok
A Pezsgőkonferencia megálmodójától, Rókusfalvy Páltól Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára vette át a mikrofont. Tömör mondatokban igyekezett minden, borágazatot érintő aktuális kérdést felsorakoztatni, illetve megválaszolni. A prezentációja online is elérhető, érdemes is végigböngészni, de azért mi is összefoglaljuk itt néhány sorban.
Az előadást a nagyon fontos fogalomtisztázással kezdte: mit is nevezünk pezsgőnek, habzó-, illetve gyöngyözőbornak, és ezen kifejezéseink angol, német, francia és olasz megfelelőit is ismertette. Több ábrán keresztül illusztrálta, milyen mértékben növekedett az elmúlt években itthon a pezsgőtermelés, amellyel kapcsolatosan az export lehetőségek is szóba kerültek. Ugyan sejteni véljük, hogy a Top 5 exportpiac képének kialakítása nagyon hasonló lehet a Törley exportpiacaihoz, érdemes azért erre is vetni egy pillantást.
Feldman Zsolt az előadását a legújabb EU-s legisztlatívák ismertetésével zárta. Ezekben kitért egy, a fentebbi pezsgőtermelők számát feltehetően tovább gyarapító intézkedésre, nevezetesen, hogy bérgyártásban is lehet majd kistermelői pezsgőt előállítani. A hazai jogszabályok szerint lehet már itthon is alkoholmentesített és csökkentett alkoholtartalmú italokat előállítani. (Erről a témáról Evans Victoria beszélt a nap folyamán hosszasabban.) A legfontosabb új jogszabály pedig majd az idei évben december 8-a után palackba kerülő termékeket illeti. Ezután lesz kötelező ugyanis feltüntetni a címkéken tápértéket, valamint az összetevőket. Ez utóbbival kapcsolatosan hozzátette, hogy a féltve őrzött tirázslikőr vagy expedíciós likőr receptjét azért nem kell majd leírni. Az új normákkal kapcsolatosan további webináriumok várhatóak, addig is, kérdéseket a bortorveny@am.gov.hu email-címen lehet feltenni.
Személyes történetek
A szakami előadók közül Kató András, a Mitiszol? alapítója lépett elsők között színpadra, aki röviden ismertette a natúr-, organikus és biodinamikus gazdálkodás meghatározó kritériumait, majd érdekességként három pezsgőt is mutatott. Egyik, az augusztusi Vince Magazin tesztgyőztese, a Wassmann Pincészet cabernet sauvignon-ból készített pét-natja volt, ezt váltotta a Királyudvar 2017-es (!!) Brut pezsgője, majd egy champagne következett a sorban. Érdekes, és fontos információ, hogy champagne-t, a ma érvényben lévő törvények szerint nem lehet natúrként címkézni. Ha volt üzenete Kató András prezentációjának, az mindenképpen az, hogy a fenntarthatóság témakörében egy kérdést érdemes mindig szem előtt tartani: ha ilyen szellemben készített termékeket választunk, valóban könnyebb-e, vagy fenntarthatóbb-e az életünk?!
Dr. Kovács Barnabás, a MATE adjunktusa előadásában a klímaváltozás szempontjából vizsgálta az organikus szőlőtermesztés szabályait, de ennél több mindenre is kitért. Beszélt az egyes művelési módokról, a sorközi és a soraljtakaró fontosságáról – erről terveink szerint a későbbiekben egy hosszabb cikkben külön is beszámolunk majd.
A Pezsgőkonferencia hagyományai szerint több pincészet is bemutatkozott. Pepe Raventos (Raventós i Blanc) előadását online hallgathattuk meg, az Henri Giraud champagne-termelő sales igazgatója pedig élőben hozta közelebb a különleges Ay és Argonne erdő közelében fekvő ültetvényeit. Itthonról Kada Anikó a TR Művek mindennapjaiba avatott bele, míg Koch Csaba ismertette, hogyan és miért kezdett annak idején pezsgőkészítésbe.
Zárás és Pezsgőünnep a Rókusfalvy Birtokon
A későbe nyúlt délutánon két eredetvédelmi történetet is meghalgathattunk. Peter Szigeti az osztrák Sekt szabályrendszerét ismertette, míg Szövényi Áron (Anonym Pince) az Etyeki Pezsgő Eredetvédelmet ismertette. Ez utóbbi azért is volt érdekes, mert az első konferencián még Hernyák Tamás (Hernyák Birtok) beszélt az első lépésekről. Így, aki emlékszik rá, miket is mondott el akkor az ifjú borász, minden bizonnyal örömmel konstatálta, hogy az akkori szavak nem maradtak következmények nélkül. Ezzel egyébként mi is foglalkoztunk már idén korábban.
Mint mindig, a Pezsgőkonferenciát kerekasztal beszélgetés, illetve ezt követően Pezsgőünnep zárta. Itt, idén másodjára kitelepült a Vince is válogatott nemzetközi tételekkel. A pezsgőket kísérő falatokat Pallag Dávid (Rutin Budaörs) és Csonka Dávid (Rókusfalvy Fogadó) biztosította.
Szerző: Kalmár Borbála
Címlapfotó és fotók: Pezsgőkonferencia
